Zöld kötvények

Speciális "éghajlat-kötvények". Az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák finanszírozásának lehetőségei.

Forrás: The Economist

 

 

 

 

Az éghajlatváltozással járó veszélyek mérsékelése nem technológiai kérdés.

 

Számos lehetőség áll rendelkezésünkre a szén-dioxid kibocsátástól mentes villamos-energiatermelésre, autóvezetésre vagy gabonatermesztésre - habár ezek igen költségesek.

 

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az éghajlat megmentéséért 13.5 trillió dollár befektetésére lesz szükség 2035-ig, amit az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiaforrásokra kell fordítani.

 

Ez a pénzmennyiség kizárólag tőkepiacokon fellelhető.

 

Viszont a befektetők „zöld” elképzelésekre irányuló érdekeltsége még mindig nem egyértelmű.

 

 

Két kéz tart egy kis, zöld földgömböt a kezében

 

 

 

Jelenleg a Green Bondok, vagyis a Zöld Kötvények iránti kereslet jelentheti az egyik legígéretesebb erőfeszítést.  Ezek az értékpapírok teljesen olyanok, mint bármely egyéb, állandó jövedelmet kínáló értékpapír, azt kivéve, hogy itt a bevételeket környezetbarát projektekbe fektetik be.

 

Nehéz megállapítani a piac pontos méretét. A Klíma-Kötvény Kezdeményezés (CBI) értékelése szerint 10 és 30 milliárd dollár érték közötti - megújuló energiaprojektekkel kapcsolatos - kötvény került kibocsátásra.

 

Sokkal egyszerűbb számba venni az elsősorban a Világbank által kibocsátott zöld kötvényeket, melyeket környezetbarát-beruházások érdekében hoztak létre. Egyes becslések szerint 2017 végéig több, mint 120 milliárdra bővülhet az új kibocsátások összértéke.

 

 

A State Street Global Advisor (SSgA) nevű szervezet elemezte a különféle befektetési stratégiákat. Zöldkötvény index hiányában az aktuális portfóliókat speciális szabályok fogják kötelezni. Ezeknél az „AA” vagy magasabb minősítésű  zöldkötvények lesznek túlsúlyban.

 

A „zöld” elképzelésektől eltekintve ezeket az értékpapírokat nem lehet megkülönböztetni bármely más, „plain vanilla”*, vagyis egyszerű kötvénytől. Semmiféle plusz költséget nem jelentenek és a befektetők sincsenek kitéve a kötvényekkel finanszírozott projekteknél felmerülő kockázatoknak. Viszont nyereséget sem hoznak, ha a megújuló energia-kezdeményezéseket és újraerdősítési terveket tartalmazó projektek jól haladnak.

 

Akkor egyáltalán miért kell foglalkozni ezekkel a befektetésekkel?

 

Egyik válaszként a közvetett hasznot említhetjük meg, amit a befektetők a globális felmelegedés gazdasági veszélyeinek felismerésével érnek el. Ennek ösztönzésére a Világbank eligazítást nyújt számukra a zöld projektekkel kapcsolatban.

 

A másik nyilvánvaló indítékot az jelenti, hogy a zöld befektetés mindig jót tesz az „imidzsnek”.

Ugyanis -  nem megszokott módon - a Világbank közzéteszi azoknak a befektetőknek a nevét, akik részt vesznek a „zöld” felajánlásokban.

 

Amikor a szén-dioxid piacok követelményei eltérő szinteken álltak, elárasztották a piacot a változatos pénzügyi hozamokat kínáló kötvények és karbon kreditek.

 

Ma már óvatosabbak az emberek, ha ilyen jellegű terveket keresnek. Egyre többen tudják, hogy néhány intézményi befektető – még a jótékonykodó Skandináviában is -  prémiumot fog fizetni a zöld elképzelésekért cserébe.

Azonban az SSgA szerint nincs nagy igény zöld befektetési lehetőségekre.

 

A zöldkötvények terjeszkedése rávilágíthat a klímaváltozást érintő befektetésekben rejlő "cselre": az általános nézet alapján egy „kis plusz zöldért” többet kell fizetni - pedig mégsem!

 

Ezek az értékpapírok egyetlen, de fontos lépcsőfokot jelentenek a globális tőkeáramláshoz, ami ahhoz szükséges, hogy az egész világgazdaság „zöld” gondolkodásúvá és környezettudatossá váljon.

 

A befektetőknek ideje felismerniük, hogy az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák fejlesztésére szánt befektetéseik tartós hozamokat eredményezhetnek számukra.

 

 

 

*plain vanilla, vagy egyszerűen csak vanilla jelző azt jelenti, legegyszerűbb változat, sima, mezítlábas, alapverzió.



« Vissza