Bejelentkezés

Tisztességes kereskedelem I. rész

Mit jelent a tisztességes kereskedelem rendszere? Milyen szerepet játszanak a közvetítők a beszállítói láncolatban?

Forrás: www.cfoinsight.com

 

 

 

 

A tisztességes kereskedelem segítségével a termelők igazságos és méltányos ellenértékhez juthatnak hozzá a termékeikért cserébe.

A tisztességes kereskedelem címkéjével ellátott mezőgazdasági termékeket egy olyan rendszer keretei között gyártják és értékesítik, amely garantálja, hogy a gazdálkodók és a mezőgazdasági dolgozók korrekt fizetést kapjanak a munkájukért. Tehát ez egy olyan mozgalmat takar, melynek célja, hogy a termelők tisztességes bérekhez jussanak, és munkakörülményeik ne legyenek veszélyesek, illetve irreálisan magas adókat se vethessenek ki rájuk.

 

 

 A nemzetközi beszállítói láncolatban a termelők és a fogyasztók között általában közvetítők is állnak, így az egész láncolat a vevőkből, a feldolgozókból, exportőrökből, ügynökökből, élelmiszeripari vállalatokból, forgalmazókból és élelmiszerüzletekből épül fel. Legtöbb esetben az üzletekben elköltött fogyasztói pénzösszegek jelentős része a közvetítők zsebébe vándorol, így kevés nyereség jut a valós termelést és gyártást végző dolgozóknak. 

Azonban a tisztességes kereskedelem szisztémája kihagyja ezeket a közvetítőket a gyártó és a fogyasztó között, ugyanis itt a végfelhasználó közvetlenül a gazdálkodóktól vásárolhatja meg az élelmiszertermékeket.

 

Sok esetben az élelmiszerüzletek a forgalmazótól vásárolják fel az árucikkeket, amiket a forgalmazó a szövetkezetektől szerez be. Számos olyan szervezet létezik, ami szem előtt tartja a tisztességes kereskedelem politikáját, és mindegyik rendelkezik néhány közös tulajdonsággal:

A termelők számára garantálják a minimálisan és kölcsönösen megállapodott árakat, hogy azok fedezni tudják felmerülő költségeiket. Fontos, hogy a termékek megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak, mint például a vízszennyezés kiküszöbölése, vagy az erdővédelem.

 

Azonban az ellenlábasok szerint a tisztességes kereskedelem gyakorlatai meghamisítják a valós gazdasági állapotokat, hozzájárulnak az árak mesterséges inflálódásához, ösztönzik a túltermelést és rontják a termékek valós értékét.

 

 

 Földgömb, előtte két kezet rázó emberrel



« Vissza