Bejelentkezés

Tiszta vizet a pohárba, vizet a Velencei-tóba!

A Gazdasági Kalauz jövőbeni lapszámaiban a karbonsemlegesség kérdéskörével kívánunk foglalkozni, kiemelve ennek vállalati hatásait, körüljárva valamennyi érintett gazdasági szektort.

Forrás: www.fmkik.hu

 

 

 

A gazdasági hatásokon túl – mint a környezet és gazdaság felelősségteljes résztvevői – szem előtt tartjuk a környezetben létrejövő változásokat és a klíma markáns, hosszútávú változását is. Fejér megyében először a Velencei-tavi vízszintproblémával foglalkozunk. Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatója nyilatkozott a Velencei-tavat érintő témában.

 

- A Velencei-tó alacsony vízszintje összefüggésben van-e a klímaváltozással?

- A KDTVIZIG feladatai közé a Velencei-tó és vízgyűjtő területének folyamatos monitoringja tartozik, alapvetően a bekövetkezett meteorológiai események hatásait vizsgáljuk a hidrológiai elemekre. A meteorológiai előrejelzések körülbelül 6 napra vonatkozóan tekinthetőek megbízhatónak, ezen túl jelentős mértékben csökken a bekövetkezésük valószínűsége. A múltbeli idősorok alapján a Velencei-tónak többször volt alacsony a vízállása. A vízháztartási mérlegben a párolgás súlya a nyár végével jellemzően visszaesik, és az őszi-téli csapadékok reményeink szerint visszatöltik a tó vízszintjét.

Jelenleg nem tudjuk meghatározni, hogy a Velencei-tó vízszintcsökkenésének a klímaváltozás, vagy a klíma változékonyság az oka. Az azonban biztos, hogy 1951-óta a léghőmérséklet ~1,5º C-kal magasabb, ennek következtében a vízhőmérsékletek is, elsősorban a nyári időszakban különösen magas értékeket érnek el. Tényként kell kezelni azt is, hogy az utóbbi évtizedekben 1993-ban, 2003-ban és 2013-ba volt hasonlóan alacsony, vagy ennél is alacsonyabb vízszint a tóban.

- Van-e műszaki megoldás a tó vízpótlására természetes úton?

- Összefoglalva műszaki elképzeléseket a Velencei-tó vízpótlási lehetőségeit Igazgatóságunk vizsgálta, az esetleges vízpóló rendszerek és vízbázisok számba vétele megtörtént. A változások kidolgozásában a térségi ivóvíz szolgáltatói is részt vettek. A megoldások között a tó saját vízgyűjtőjén keletkező vízkészlet, illetve a karsztvíz-bázis szerepel. A megvalósítás, amelyek nem különböző alternatívák, hanem egymást egészítik ki:

Velencei-tó jelenlegi vízpótló rendszerének (Pátkai, Zámolyi tározók) optimalizálása, felújítása. E rendszer hosszútávon, az átlagos csapadékos évektől szélsőségesen nem eltérő időszakokban képes a tó vízpótlását ellátni. Mivel a tó vízgyűjtő területén keletkező többlet csapadékokat a két tározó tartja vissza, ezért mondhatjuk ez természetes vízpótlásnak. Ideális esetben a két tározó évi 10 millió m3 vizet tud a tó rendelkezésére bocsátani. A két tározó jelenleg azért nem tudja betölteni vízpótló szerepét, mert a benne tárolt vízkészlet minősége veszélyeztetné a tó ökológiai állapotát. A rossz vízminőség oka a feliszapolódott tározó meder, amely nagy mennyiségű tápanyagot biztosít az algák csaknem folyamatos, nagymérvű jelenlétének. A megoldás a tározók üledékének eltávolítása, a műtárgyak felújítása. Ezt követően egy új üzem rend kialakítása a feladat. A tározók elsődleges célja a tó vízpótlása, ez továbbra is prioritást kell, hogy kapjon! A többi a többi vízhasználatot e cél mellé kell rendelni.

Ideiglenes, azonnali vízpótlásra a Rákhegyi karszt vízaknából és az un. Köfém vezeték (Kincsesbánya, Székesfehérvár) igénybevételével van lehetőség. E vízpótló rendszer a 1993-95 közötti időszakban a tó vízpótlására épült ki. Az akkori kb. 15 millió m3-es vízpótlás a bányászati tevékenység miatti többlet vízemelés terhére volt megvalósítható. A rendszer jelenleg is létezik, működő képes. Azonban az óta eltelt időszakban erre a rendszerre lett felfűzve néhány település ivóvízellátása. Ennek következtében ez a csőhálózat csak nagyon erősen korlátozott mennyiségű vizet képes a tóba, illetve a Császárvízbe juttatni. Ez a vízpótlás csak néhány hónapig üzemelt volna.

Rendkívüli, a mostani helyzethez hasonló alacsony tó vízállás esetén, vízpótlás a Csóri-karsztakna átalakításával és a kapcsolódó távvezeték fejlesztéssel oldható meg. A távvezeték átépítése az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált Székesfehérvár vízellátásának biztonsága érdekében. A korábbi tervek, a vezeték kisebb módosításával alkalmasak lehetnek a tó vízpótlási céljainak ellátásához. Egy, rövid átkötő vezeték kiépítésére van szükség a Hármas hídi csomópont és Zámolyi-úti átemelő között. A Csórról érkező és tovább kormányzott víz a Császárvízen keresztül jutna a Velencei-tóba. Amennyiben vízpótlásra van szükség, akkor kb.10-15 millió m3 víz átkormányzására van szükség.

Az utóbbi két vízpótlási változat a tó vízpótlása mellett a térség ivóvíz-ellátásának a biztonságát növelné, így a tó 10-15 évenként előforduló vízpótlására külön rendszert nem kell kiépíteni.

- Van-e műszaki terv a Velencei-tó turisztikai szempontjából fontos madárrezervátum eliszaposodásának lassítására, vagy vízellátásának megoldására?

- A „Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja” című, KEHOP-1.3.0-15-2016-00015 azonosító számú projekt keretében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Velencei-tó természetvédelemi területén áramlásjavító kotrásokat, a korábban a friss víz áramlásáról lefűződött területek ismételt bevonását elvégezte. A kotrásokból kikerült mederanyag a tómederben maradt, azokból költőszigeteket, élőhelyeket alakítottak ki. Ezek mellett a tóba torkolló vízfolyások mederrehabilitációja és a vízfolyásokra épített hordalékfogó tározóterek is megújultak.

A Dinnyési-fertő természetvédelmi terület, Madárrezervátum vonatkozásában a természetvédelmi kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága illetékes, a tervezett, illetve folyamatban lévő beruházások tartalmáról ők tudnak részletes felvilágosítást adni.

- A sajtóban megjelent, Velencei-tó megmentésére vonatkozó 40 milliárdos keret egy komplex, a városi és települési ivóvíz ellátást is érintő projektre vonatkozik, amiből a konkrét Velencei-tó felszíni vízellátását jelentő összeg külön értelmezhető-e?

- A felszín alatti vízszerzéshez és a vízállátó hálózat bővítéséhez és átalakításához szükséges előzetes tervek a területileg illetékes víziközmű szolgáltatók bevonásával készültek. Igazgatóságunk legfőbb szándéka a meglévő vízpótló rendszer rekonstrukciója. Ez a Pátkai- és Zámolyi-tározók átfogó rekonstrukcióját jelenti, melynek keretében a tározókban visszatartott vízminőség javítás érdekében mederkotrást, illetve a vízkormányzó műtárgyak korszerűsítését és a kapcsolódó földművek állékonyságának biztosítását tekintjük. A Pátkai-tározó és a Velencei-tó között kapcsolatot biztosító Császárvíz vízfolyáson, valamint a tározók vonatkozásában szükséges előkészítő munkálatok a források rendelkezésre állását követően a külső vízpótlástól függetlenül is meg lehet kezdeni.

Hangsúlyozni kell, hogy a kormány-előterjesztésben megfogalmazott fejlesztések célja három vízháztartási állapotra vonatkozik. A tározók fejlesztése a hosszúidejű, szélsőségektől mentes vízállapotok esetére nyújt megoldást; a Rákhegyi, 1993-ban épült vízpótló rendszer igénybevétele az azonnali, mai helyzet, gyors kezelésére ad átmeneti megoldást; a Csóri vízbázis és vezeték fejlesztése a mostanihoz hasonló tó vízszintek esetén, 10-15 évenként előforduló vízpótlási igényként elégíti ki.

A vízpótló rendszerek mellett az előterjesztés előirányozza a Velence tavi települések ivóvíz ellátásának részleges fejlesztését is, az Ercsi-Velence ivóvíz-vezeték egyes szakaszainak felújítását is.

- A műszaki megoldások kivitelezésében várható-e tenderkiírás, milyen vállalkozásokat érinthet a projekt?

- Amíg a beruházásokra nem áll rendelkezésre forrás, addig sem a kedvezményezett, sem az esetleges forrás nagyságrendje nem ismert. A műszaki beavatkozások kivitelezését előkészítő tervezésnek kell megelőznie. A szükséges engedélyek beszerzésével egy időben lehet a végleges műszaki tartalmat meghatározni, ezzel együtt költségvetést készíteni. A műszaki beavatkozások becsült nagyságrendjéhez igazítottan kell a jogszabályoknak megfelelő pályáztatási folyamatot megválasztani és lefolytatni.



« Vissza