Bejelentkezés

Tippek a munkahelyi "játékosításra"

A "gamification" vagy más néven "játékosítás" kiváló üzleti eredményekhez, de néha kudarcokhoz is vezethet. Ennek tükrében az egyének játékként élik meg a munkájukat.

Forrás: cfo-insight.com

 

 

 

A „gamification”, vagy más néven az információk játékba csomagolása számos pozitív üzleti eredményhez vezethet, beleértve az innovációt, a jobb munkavállalói teljesítményt, valamint a fogyasztói részvételt.

 

Azonban egyes esetekben kudarcot vallhat, sőt, rosszabb esetben akár visszafelé is elsülhet.

 

 

Videójáték képe, ahol autók közlekednek zöld színű pályán

 

 

Az elmúlt két évtizedben szinte példa nélküli technológiai fejlődéseknek lehettünk tanúi, az emberi törekvések valamennyi lehetséges területén.

 

Az egymással összefonódó társadalmi, mobil, és információs módozatok főként a felhasználói magatartásra építenek, folyamatosan formálva is azokat; míg emellett újabb és újabb üzleti lehetőségeket teremtenek.

Elkerülhetetlen a végfelhasználótól és a fogyasztótól származó visszacsatolás, ha látványos fejlődést és növekedést szeretnénk elérni.

 

Ennek a konvergenciának az egyik legkritikusabb része maga az emberi aspektus.

 

Azzal párhuzamosan, hogy az emberek szakmai és magánélete összekapcsolódik az egyre átláthatóbb technológiákkal, az információ-forrásokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésen keresztül, a vállalatok szembetalálják magukat az egyre jobban növekvő elvárások egyensúlyba hozatalának kihívásaival. Fejleszteniük kell a munkavállalói motivációt és közreműködést az egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében; amit a vállalatokon belül felhasznált eszközök és a technológia is megkíván. 

 

A “gamification” egyfajta hidat képezhet a vállalati működések emberi aspektusai felé. 

 

Megfigyelték, hogy a kutatásokban résztvevő 18-45 éves korosztály 75%-a mind a magánéletébe, mind pedig a vállalaton belüli tevékenységeibe beilleszti a “játékosítást”.

 

De mit is jelent pontosan ez a fogalom?

 

A gamification a játéktechnikák felhasználását takarja, “nem játékos” környezetben. Célja a megfelelő magatartások és viselkedésmódok kialakítása, a képességek fejlesztése, valamint az emberek innovációba történő beintegrálása. Ez a folyamat nagy hatást gyakorol az alapvető fontosságú szociális és egyéni tényezőkre is, így például az önbecsülésre, illetve az egymásra hatás iránti vágyra.

 

Megfelelő alkalmazás esetén a játékosítás pozitív vállalati eredményeket idéz elő, mint például az innovációt, a jobb munkavállalói teljesítmény kontrollálását, a megfelelő képzést, az egyéni fejlődést, valamint az ügyfelek elkötelezettségét.

 

De rosszabb esetben a visszájára is fordulhat, amennyiben a játékban figyelmen kívül hagyjuk a humán érzelmeket.  

 

Soha ne tévesszük szem elől a következőket:

 

1) Ismerjük fel az „alacsonyan lógó gyümölcsöket”. A játékosítás innovációs szemléletmódja alacsonyan lógó gyümölcsként azonosítható az emberi erőforrásokat figyelembe véve. Kezdjük ezzel a megközelítéssel, mint olyan lehetőséggel, amely kézzelfogható eredményeket nyújt a vállalat és egyben a munkavállalók számára is. Mindez nagy segítséget jelent az innováció során a munkavállalók képességeinek, hatékonyságának és termelékenységének fejlesztésén keresztül.

 

2) A versenyszemléletű attitűd helyett alkalmazzuk inkább az együttműködésen alapuló megközelítést, így javíthatjuk az üzleti végeredményeket; melyek mindenfajta „játékosítási” stratégia végrehajtásánál nélkülözhetetlenek. Ezt elősegítheti a csapat-központú környezet, ahol az átláthatóság és a csapat iránt érzett felelősség a motiváció jelentős hajtóerejévé válhat, ami végül egyéni és csapatszinten is mérhető sikerhez vezet.

 

3) Igazítsuk a stratégiákat a vállalati célokhoz. Legyen szó akár vállalaton belüli, vagy kívüli játékosításról, mindenképpen eltérő stratégiákat kell biztosítani. Az egyéni elbírálásban részesítés, illetve a munkatárs-munkatárs közti verseny is jól működhet, de komoly hátrányokat is támaszthat a vállalati környezetben, mivel az egyéni elbírálás hosszútávon szétrombolhatja a vállalati sikert.

 

4) Összpontosítsunk a nagyobb csoportokra. Az egyéniség – mint vállalati eszköz - figyelembevétele csupán olyankor számít időszerűnek, amikor a képességek szerint történő megkülönböztetés kérdése fontos tényező, tehát ahol az egyéni motiváció és elkötelezettség nélkülözhetetlen. Egyébként a vállalatoknak a játékosítást a csoport perspektívájából kell megközelíteniük.

 

5) Emberi tényezőkből eredő haszon. A játékban összetett belső és külső emberi elemek szerepelnek, melyek olyan komplex tudományokat takarnak, mint az idegtudomány, a magatartástudomány és a pszichológia.

 

6) A vállalati kultúra megértése a siker elérése érdekében. Egy vállalati játékosítás stratégiájának sikere a vállalati kultúra tudatosságán és megértésén alapszik. A játékosítás célja, hogy képessé tegyük a munkavállalót - az üzleti folyamatokba történő bevonásán keresztül - a vállalat küldetésének hatékony közvetítésére. Korlátlan lehetőségek állnak rendelkezésre ennek mennyiségi meghatározására, az adatok és az elemzések számbavételével. Egy adott cég környezetében tevékenykedő munkavállaló produktivitásának mérése pontosan meghatározható sikerelemmé válhat.

 

 

Egy vállalat számára a győztes „játékosítási minta” a megfelelő együttműködési stratégia kialakítása az egyéni elkötelezettségek alapján megkövetelt üzleti eredmények eléréséért. Akár eszközként is kijelölhető az egyéni képességek fejlesztése és elismerése, így a munkavállaló számára elegendő motivációt nyújthatunk egyéni fejlődése során.

 

 

 

A „gamification” kifejezésre még nem létezik pontos és hivatalos magyar megnevezés, de a legtöbbször „játékosításnak” fordítják. Lényege a játékok logikájára és a bevált játékmechanizmusokra alapozó működésre utal az élet eltérő területein.

A játékosítás tükrében megvalósuló oktatásban a képzésben résztvevők  a tanulást nem érzik tanulásnak, illetve az ilyen típusú munkavégzés során az egyének a munkát játékként élik át.



« Vissza