Bejelentkezés

„Szakmát tanulni márpedig nem zsákutca"

Soha ilyen kedvező finanszírozás nem társult a szakmunkástanulók gyakorlati képzéséhez.

Forrás: www.hbkik.hu 

 

 

 

Néhány nappal azután, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara építőipari szakmai kollégiuma ülésén téma volt az égető szakemberhiány, most a gépipari szakmai kollégium tagjai beszéltek arról, hogy a két iparág gondjai egy tőről fakadnak. Makrogazdasági szinten ez azért különösen nagy gond, mert Varga Mihály pénzügyminiszter éppen a napokban jelentette ki, hogy a magyar gazdaságnak két húzóágazata van: a gépipar és az építőipar.

 

Szakembert mielőbb!

 

 

Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatója: A gépipari szakembergárda utánpótlása Debrecenben kulcsfontosságú kérdés, hiszen valósággal egymásnak adják a kilincset azok a befektetők, akiknek rövid időn belül nagy számú szakemberre van szükségük. A cégek tehát befektetnek, fejlesztenek, gyarapodnak. Gyarapodnának; csakhogy… És itt jövünk mi, a szakképzésért felelős szakemberek és intézmények a képbe.

 

 

A szakképzés presztízse a rendszerváltás óta mélypontra jutott, és az ezzel kapcsolatos előítéletekkel máig meg kell küzdenünk. A közgondolkodásba beépült az a felfogás, hogy szakmunkásnak lenni másodosztályú dolog, ezzel szemben mi azt valljuk, hogy szakmát tanulni márpedig nem zsákutca. 2015 fordulópontot jelentett a szabályozásban, ekkor alakultak meg a szakképzési centrumok. Nálunk a 11 tagintézményben tízezer gyerek tanul, és ezer dolgozót foglalkoztatunk. Sokat dolgozunk a szakképzés népszerűsítése érdekében (közösségi média használata, nyílt napok, szakmák éjszakája, céglátogatások, stb.) de továbbra is ellenszélben küzdünk.  Bár a tanulói létszám nálunk is emelkedik, a gimnáziumok még mindig népszerűbbek a 14 éves fiatalok körében, mint a szakképző intézmények.

 

 

A DSZC kezdettől kettős célt tűzött maga elé: a bővülést (a beiskolázás erősítése, a lemorzsolódás csökkentése) és a tehetségfejlesztést. A szakközépiskolai képzéssel (3 év szakmatanulás után 2 évig bent maradhat a gyerek az iskolában, hogy felkészüljön az érettségire) az a gond, hogy ez alatt a két év alatt a fiatal nagyrészt elfelejti mindazt, amit a megelőző három év alatt a szakmáról megtanult. Fontos, hogy a gyerek már az iskolában tudja azt, hogy a végzés után szükség lesz rá; egész odáig, hogy akár a leendő konkrét munkaadójával is tisztában legyen. A nappali rendszerű szakképzés mellett szerepel a palettánkon a felnőttoktatás és a felnőttképzés.

 

 

Az összejövetelen konkrét igényként fogalmazódott meg, hogy az orvosiműszer-készítő képzést állítsák vissza Debrecenben, ebben Tirpák Zsolt a jelenlévő cégvezetőknek partnerséget ígért.

 

 

Fontos kérdéseket vitattak meg a Gépipari Kollégium ülésén

 Fontos kérdéseket vitattak meg a Gépipari Szakmai Kollégium ülésén

 

 

Miért jó a cégnek?

 

Tóth Istvánné, a kamara alelnöke, az oktatási bizottság vezetője, a Táker-Immo Kft. ügyvezetője konkrét számokkal bizonyította be a jelenlévő vállalkozóknak, hogy soha ilyen kedvező finanszírozás nem társult a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében való részvételhez. „A szabályozás úgy módosult, hogy az iskola nem tarthatja bent a tanműhelyben a gyereket. Csak akkor nem kell kiadnia a tanulót, ha nem talál olyan céget, ahol a fiatal gyakorlati felkészítése megoldható lenne. Ha egy cég felelősséggel tervezi a piacon maradását, akkor nem kerülheti meg az utánpótlás kérdését.

 

 

A szakképzési hozzájárulás teljesítése kapcsán az a cég jár el legrosszabbul, aki befizeti a törvény szerinti összeget, és kész. Hiszen amelyik vállalkozás ma beszáll a nappali képzés gyakorlati részének a bonyolításába, az gyakorlatilag ingyen juthat hozzá felkészült szakemberekhez. A megyénkben 224 cégnél történik a gépipari szakmáknak a gyakorlati képzése. Összesen 1288 fő tanul ezeknél a foglalkoztatóknál gépipari szakmát” - fogalmazott a szakember, aki részletesen beszélt arról, hogy mit kell tennie egy cégnek, ha be akar kapcsolódni a szakmunkásképzésbe, illetve, hogy miért éri ez meg neki.

 

 

Konkrét példán keresztül vezette le, hogy soha ilyen kedvező állami finanszírozás nem társult a szakmunkástanulók gyakorlati képzéséhez.

 

 



« Vissza