Bejelentkezés

Robot-főnök. Nincs menekvés az igazgatótól

Távvezérlésű robot a munkahelyen. Távjelenlét a vezető által irányított robot segítségével.

Forrás: cnn news

 

 

 

 

 

Robot-főnökkel kommunikáló alkalmazott a munkahelyen

 

 

Hamarosan olyan vállalatvezetők által irányított robotok járnak majd körbe az irodákban, akik az adott időpontban talán a világ másik felében tartózkodnak, így az arcuk csupán a video-képernyőn jelenik meg.

 

Ráadásul, a robot-technika fejlesztői szerint mindez hétköznapi dolognak fog tűnni a számunkra.

 

A távjelenlét és a távvezérlésű robotika a kifejlesztés folyamatában van. Segítségével a távkonferencia is megvalósulhat. A felhasználók roboton keresztül távoli helyszínekről is kommunikálhatnak a munkatársaikkal.

 

Ezáltal a vezetők bárhonnan ellenőrizhetik és irányíthatják a csoportjaikat, jelenlétüket bármikor váltogathatják az egymástól akár több ezer mérföldnyire megtalálható fióküzletek között. Kapcsolatba léphetnek a munkahelyen tevékenykedő kollégáikkal.

Mindez a távolról ember-irányította robotavatárokon keresztül történik, ahol az embert fizikai értelemben robottal helyettesítik.

 

A vizuális együttműködés hathatós eszköz.

 

A távvezérlésű robotok a teljes szabadság irányába nyitják meg a kapukat. Segítségükkel bárhol és bármikor ott lehetünk egy adott helyszínen, hiszen többé már nem létezik a konferenciatermek és a hivatalok fizikai korlátja.

 

A robotokat úgy tervezték, hogy az igazgató arca egy kamerán keresztül jelenjen meg az állványon elhelyezkedő videó képernyőjén, amit a felhasználó saját maga állíthat be a megfelelő magasságra, a kapcsolattartás jellege és a kommunikáció függvényében.

 

A távvezérlés mögött rejlő gyakorlati elv azon alapszik, hogy a főnökök egyszerre két helyen is jelen lehessenek. Mindez számottevő idő- és költségmegtakarítást jelenthet a bővülő globális munkakörnyezetek számára.

 

Az ilyen típusú robotokat főként kórházakban alkalmazzák, ahol egy adott pillanatban az ország, vagy a világ másik végében tartózkodó orvosok szakértelme döntő fontosságú a betegek gyógyításában.

 

A robotok vállalati környezetben történő használata még korai stádiumban van, de már csak néhány lépést kell megtennünk ahhoz, hogy a távoli helyszínek közötti kommunikációhoz reálisabb érzetet is kölcsönözzünk.

A videokonferenciákhoz képest, a robottal való kontaktus sokkal jobban hasonlít a személyesen lefolytatott beszélgetésekhez.

 

Azonban annak ellenére, hogy a távvezérlésű technológia fokozatosan fejlődik, a robotokat sok ember igen kellemetlennek és furcsának tartja.

Bár az is igaz, hogy a megjelenését követően szinte valamennyi újdonság ellenérzésekre is számíthat.

A robotika szakértői szerint az emberek kezdetben még a videokonferenciát, illetve a telefonokat is különösnek és szokatlannak találták.

 

Idő kell ahhoz, hogy megszokjuk az innovációkat.

 

A telefon bevezetésekor többen is úgy vélték, hogy a még ismeretlen eszköz tönkreteszi a társadalmat, hiszen túlságosan "tolakodó", ráadásul teljesen megváltoztatja az életünket.

 

A szakértők azt vizsgálják, hogyan érhetnénk el, hogy az ember-robot kapcsolat egyre jobban hasonlítson ahhoz a szituációhoz, mintha a felhasználó valóságosan is a helyszínen tartózkodna.

Ezért a Chinese University of Hong Kong egyetemen olyan távvezérlésű robotot fejlesztenek ki, amely a robotkarok segítségével testbeszéd közvetítésére is képes. Az egyetem laboratóriumának egyik kutatója, Lam Tin-lun szerint a kommunikáció során a másik ember mozdulatait is megfigyeljük a jelentés pontos megértéséhez.

Habár a technológia először igen különösnek hat, gyorsan hozzászokhatunk a robotok közt tevékenykedő kollégákkal teli irodák látványához.

 

Amikor irodában tesztelték a modell prototípusát, egy-két hét elteltével a szobában közlekedő robot látványa már nem jelentett különlegességet, és a dolgozók meg se lepődtek, ha megpillantották, és ugyanúgy folytatták a munkájukat, mint korábban.

 

Az elkövetkező évek során a technológia fejlődésével párhuzamosan az árak is csökkenni fognak. Így nem kell hatalmas befektetéseket eszközölniük a rendszerekbe.

 

Az interfész indokolja azt a terület, amely leginkább alávethető a fejlesztéseknek; nevezetesen, milyen formában jelennek meg a felhasználó által használt gombok.

 

 

Azonban egy megoldásra váró kényes téma is felmerül: az etikett.  

 

Az alkalmazkodásra vonatkozóan számtalan társadalmi norma ismerete szükséges, ha hivatalokban és egyéb munkakörnyezetekben kerülünk kapcsolatba másokkal.  

Vajon egy robot csak úgy besétálhat egy terembe és félbeszakíthat egy fontos beszélgetést?

Esetleg várnia kell, ha az adott személy nincs jelen?

Döntő fontosságú szempontnak számít-e, hogy ki áll a kommunikációs csatorna másik végén és milyen formában közvetíti a robot az üzenetet?

 

A kérdések alapján több társadalmi probléma is felvetődik, amik hosszútávon eldönthetik a technológia sikerét, vagy kudarcát.

 





« Vissza