Bejelentkezés

Milyen erősséget jelenthetnek számunkra a nem várt események?

Hogyan kovácsoljunk előnyt magunknak véletlenszerű, vagy sokkoló eseményekből? Fejlődési lehetőségek nem várt körülmények esetén.

Forrás: economist.com

 

 

 

 

 

 

 

 

Milyen előnyöket kovácsolhatunk a bukásokból?

Nassim Nicholas Taleb esszéista elmélete a törékeny ellentétéről. A kudarcból és a zűrzavarból származó nyereségek

 

 

Mi a törékeny ellentéte?

 

Habár a szó legpontosabb értelmét nem fedik teljesen, de talán a „rugalmasság” és az „erőteljesség” lehet az a két szó, ami válaszként szolgál a kérdésre. Amennyiben a törékenység valami olyasmire utal, ami nyomás hatására eltörik, az ellentéte mindenképpen arra vonatkozhat, ami a feszültség következtében megerősödik. 

 

Nem létezik olyan szó, amivel pontosan lehetne meghatározni ezt a fogalmat. Úgy is értelmezhetjük, mint a „törékeny ellentétét”.

 

A nyelvi újítás nélkülözhetetlen, hiszen a törékeny ellentéte jelenti a bizonytalansággal teli világunkban elérhető siker titkát. Senki sem képes a ritkán, véletlenszerűen előforduló események (fekete hattyú jelenség) valószínűségének mérésére. A pénzügyi válságtól kezdve egészen a 2011-ben bekövetkező - a Fusushima-i atomreaktort is sújtó - tsunamiig még a legrosszabb esetre felvázolt forgatókönyv sem volt ilyen tragikus. Tehát ahelyett, hogy megpróbálnánk megjósolni a jövőt és az esetleges kudarcokat, az a legjobb, ha előnyt próbálunk  kovácsolni a bennünket sújtó csapásokból.

 

A természet ugyanígy tesz.

Az evolúció olyan rendszerről szól, amelyben a véletlenszerű mutációk hosszantartó előnnyé formálódnak. A test jól reagál bizonyos hatásokra, így például a profi teniszezőnek az ütőt tartó kezét felépítő csontjai jóval erősebbek, mint a másik kezében.

 

Egyre több módszer létezik a negatív, illetve rossz eseményekben megbúvó hasznos információk kiaknázására. A fájdalom a gyermekeket arra tanítja, milyen dolgokat kell elkerülniük. A múlt vállalkozóinak bukásai rávezetik követőiket, miként küszöbölhetik ki a hasonló hibákat. A repülőgép-katasztrófák olyan adatok feltárásához vezetnek, amik a következő repülést biztonságosabbá teszik. (Ugyanakkor a bankcsődök ezzel ellentétes hatást gyakorolnak; a pénzügyi rendszer összefonódása miatt az egyik probléma nagy valószínűséggel még több csapást eredményez,  és nem kevesebbet).

 

Akkor merülnek fel valós hibák, ha túlságosan is elszántan igyekszünk elkerülni a nehézségeket. A stabilitás hosszú időszakai lehetővé teszik, hogy a kockázatok mindaddig tovább halmozódjanak, amíg nagyobb katasztrófa nem történik.

 

A kamatlábakat csökkentő gazdaságban - a gyengeség miatt - egyre több baj akkumulálódik. A tőzsdésektől megszabaduló piacokon az árak általában stabilabbak, viszont még a kisebb ingadozások is pánikot váltanak ki. Egy politikai rendszeren belül az adott rezsim a stabilitást mesterségesen alakítja ki. Amennyiben a rendszerben nem létezik hatékony lehetőség arra, hogy az emberek az eltérő véleményüket is kifejthessék, a változások összeomláshoz vezetnek.

 

A szóban forgó elv a hivatásunk kiválasztására is vonatkozik. Egy nagyvállalaton belül megszerzett biztos állás palástolja az egyetlen munkaadótól történő függőséget, illetve annak kockázatát, hogy a munkanélküliség hirtelen bekövetkező, nagy jövedelemvesztést okoz.

 

Az ingadozó és változó mértékű keresettel jellemezhető szakmák - úgy, mint a taxisofőri állás, vagy a prostitúció – a nagy csapások esetén is kevésbé sebezhetőek. Az ilyen jellegű hivatást választó emberek az ingatagságot egyfajta információként használják fel: ha egy taxisofőr a város olyan részén dolgozik, ahol már nincsenek utasok, másfelé veszi útját.

 

Ez tehát a „törékeny ellentétét” taglaló elmélet lényege: olyan pozíció betöltése, ahol a nem várt események fejlődést tesznek lehetővé; és ahol egy megdöbbentő eseményből adódó potenciális nyereség túlszárnyalja a lehetséges veszteséget.

 

A pénzügy területén az opció nyilvánvaló példaként szolgál, ami a vevő számára jogot biztosít - nem pedig kötelezettséget –, hogy az adott tranzakciót a kölcsönösen megállapodott áron bonyolíthassa le. A legelsőként feljegyzett opciót egy ősi görög filozófus, a milétoszi Thales gyakorolta, aki megvásárolta a jogot arra, hogy a vidéken megtalálható valamennyi olajbogyó-prést kizárólag ő használhassa. Ezt követően már csak ő határozta meg az értékesítés feltételeit, amikor az olajbogyó-betakarítások idején a prések iránt megnőtt a kereslet. A legrosszabb esetben is csak korlátozott veszteségekkel kellett szembenéznie, a legkedvezőbb esetben pedig óriási nyereségeket könyvelhetett el.

 

Ez az értelmezés a befektetés területén olyankor lényeges, ha abszolút biztonságos aktívákkal rendelkezünk, és a vagyonunkat olyasmibe fektetjük, ami jó esetben hatalmas nyereséggel jár együtt. Az üzletben a hatékonytalanság potenciális értékké válhat: nagy mennyiségű árukészlet elraktározása nagyszerű stratégiának bizonyul, ha a piacon hiány keletkezik.

 

Ha megvizsgáljuk a föld országait, láthatjuk, hogy Svájc az az állam, amelyik a leginkább a „törékeny ellentéte”: amikor rossz dolgok történnek, a pénz beáramlik az országba.

 

A „törékeny ellentéte” érdekes elmélet. A törékeny dolgok nagyon nehezen viselik a nyomást és a káoszt, mondhatni kiszolgáltatottak.

 

Azonban a törékeny ellentéte ilyenkor is helyt áll.

 



« Vissza