Bejelentkezés

Miért van szükség az üzleti életben Asperger szindrómában, figyelemzavarban és diszlexiában szenvedő emberekre?

Aszociális egyének zsenialitásának méltatása. Kockafej Szindróma. Figyelemzavarban, diszlexiában, autizmusban szenvedő sikeres pénzügyi géniuszok.

Forrás: The Economist

A fejvadászok és a toborzó cégek felismerték, hogy a kiváló számítógépes programozói mentális képességek nagyon hasonlóak azokhoz, amelyeket az Asperger szindrómában szenvedő betegeknél diagnosztizálnak: megszállott érdeklődés leszűkült témakörök iránt, a számok, sablonok és gépek iránt érzett szenvedély, állandóan ismétlődő feladatok elvégzésének kényszere, valamint a társadalmi szerepekhez kötődő érzékenység hiánya.  Sokan azzal viccelnek, hogy az internetet azok az emberek és azokért az emberekért találták fel, akik csak online kívánnak kommunikálni másokkal, mert ez esetben nem kell szembenézniük a találkozások okozta megpróbáltatásokkal.

A Wired magazin ezt a jelenséget korábban „Kockafej Szindrómának” nevezte. Peter Thiel, a Facebook egyik részvényesének állítása szerint az elmúlt évtizedben alapított internetes cégeket működtető emberek autisták.  

Ugyanakkor hasonló vonások fedezhetők fel a felsőbb pénzügyi körökben is. Michael Lewis „A nagy dobás” című könyvének hőse a magányos, orvosnak tanult Hedge Fund menedzser Michael Burry, aki az ingatlanpiaci buborék egyik legkorábbi felfedezője. A pénzügyi szakemberek felfigyeltek rá, ezért otthagyta orvosi pályáját, és elindította Scion Capital nevű saját befektetési cégét. Miután észrevette, hogy problémák akadnak a jelzálog-piacon, fogadást kötött arra, hogy össze fog omlani. Lewis elmondta, hogy az egyetlen ember, akiben a válság közepén is meg tudott bízni, nem volt más, mint az üvegszemű, Asperger szindrómával küszködő Michael Burry.

Meglepően sok vállalkozó küzd mentális furcsaságokkal. A Cass Business School képviseletében Julie Login megvizsgált egy vállalkozókból álló csoportot. A népesség 10%-ához és a professzionális menedzserek 1%-ához képest a vizsgált csoport 35%-a szenvedett diszlexiában.

A Ford, a General Electric, az IBM és az IKEA alapítói is diszlexiások, nem beszélve a legutóbbi sikereket elért emberekről, mint Richard Branson (the Virgin Group), John Chambers (Cisco) and Steve Jobs (Apple). Minderre nagyon sok a lehetséges magyarázat. A diszlexiások korán megtanulják, hogy hogyan ruházzák át a feladatokat másokra (pl. ráveszik a többieket, hogy megírják az ő házi feladatukat is). Az olyan típusú tevékenységekhez vonzódnak, melyek nem igényelnek túl sok hivatalos képesítést, valamint ahol viszonylag kevés olvasásra vagy írásra van szükség.

A figyelemzavar (ADD) egy másik megpróbáltatás: azok az emberek, akik nem képesek hosszú ideig ugyanarra a dologra koncentrálni, katasztrofális munkavállalóknak számítanak, viszont nagyszerű új ötletek kútfőivé válhatnak. Néhány tanulmány bemutatja, hogy a figyelemzavarral küszködő embereknél hatszor nagyobb valószínűséggel fordul elő az, hogy megszüntetik saját vállalkozásaik működtetését, mint az átlag esetén. A JetBlue légitársaság alapítója, David Neeleman bevallotta, hogy saját figyelemzavarral küzdő elméje természetes módon keresi a dolgok elvégzésének lehetőleg legkiválóbb módját. A rendszertelenséggel, a halogatással, a koncentrációs képesség hiányával és minden rosszal együtt járó figyelemzavar a nagyfokú kreativitást és a kockázatvállalás képességét is magában hordozza. Paul Orfalea, a Kinko’s alapítója figyelemzavarban (ADD) és diszlexiában is szenved. Kijelentette, hogy elég könnyen beleun mindenbe, ami ugyanakkor nagyszerű hajtóerőt is jelent számára. Hozzátette, hogy ezért szerinte mindenkinek diszlexiában és figyelemzavarban (ADD) kellene szenvednie.

Mindezek mellett hol is van a helye a „régimódi”, rendszerezett embernek? Nem kell aggódni, hiszen minél több cég alkalmaz briliáns és szellemileg a maga útját járó egyént, annál nagyobb szükség van józan, praktikus, és ésszerűen gondolkodó menedzserekre, akik a vállalatot szilárdan, két lábbal a földön tartják.

Hiszen valakinek gondoskodnia kell arról, hogy az unalmas, de szükséges feladatok is el legyenek végezve. Valakinek el kell varázsolnia az ügyfeleket (és esetleg a törvényhozókat). Ezeket a feladatokat azok látják el a legjobban, akik nem keltik azt a benyomást, hogy hülyének nézik a normális embereket. Sok esetben az óvja meg a vállalatot a katasztrófától, amikor az alapítókat professzionális menedzserekkel helyettesítik. Természetesen fontos, hogy a menedzserek képesek legyenek megtanulni kockafejekkel is együtt dolgozni.

 „Kockafej” tulajdonság a génekben

A szokatlan gondolkodásmóddal rendelkező emberek csoportosítása újabb problémákat vet fel. A vállalatoknál dolgozó nagyon okos emberek más kiemelkedően okos emberekkel szeretnének összeházasodni. Simon Baron-Cohen (Cambridge Egyetem) viszont rávilágított arra, hogy amikor két hiper-rendszerező ember találkozik és házasodik össze, sokkal nagyobb valószínűséggel nemzenek Asperger szindrómában, vagy a jóval súlyosabb autizmusban szenvedő gyermekeket. Hozzátette, annak is sokkal nagyobb az esélye, hogy a matematikát, fizikát tanuló, illetve általános mérnöki tanulmányokat folytató Cambridge-i diákoknak autizmusban szenvedő rokonaik vannak, mint az angol irodalmat tanuló diákoknak. A legtöbb munkaadó gyanakodva tekint a súlyosan autista emberekre. Viszont a Specialist People nevű dán cég autisták számára kutat fel olyan állásokat, ahol kiváló memóriájú vagy az ismétlődő feladatokat magasan toleráló munkavállalókat keresnek.

A szervezettséget igénylő embereknek a rendszertelenséghez szokott emberekkel való helyettesítése megváltoztatja az erő-egyensúlyokat. A kockafejeknek az iskolában még nincs túl könnyű dolguk, hiszen ki vannak téve az atléták gúnyolódásainak, és a bulikban szinte észre sem veszik őket.

Azonban ma már szinte nem is létezik olyan komoly vállalat, amely sikeres lehetne nélkülük. Kiran Malhotra, a Silicon Valley ügyvezető igazgatója szerint „Nagyon is menő dolog kockafejnek lenni”.

 



« Vissza