Bejelentkezés

Miért van szükség Asperger szindrómás, figyelemzavaros és diszlexiás emberekre az üzleti életben?

Aszociális egyének zsenialitásának méltatása. Kockafej szindróma. Figyelemzavaros, mégis sikeres pénzügyi géniuszok.

Forrás: The Economist

 

 

 

A toborzó cégek felismerték, hogy a kiváló mentális programozói készségek hasonlóak az Asperger szindrómában szenvedő betegek képességeihez:

 

Megszállott érdeklődés a leszűkült témakörök iránt; számok, sablonok és gépek iránti szenvedély, a folyamatosan ismétlődő feladatok elvégzésének kényszere, vagy a társadalmi szerepekhez szükséges érzékenység hiánya.  

 

Sokan viccelődnek azzal, hogy az internetet olyan emberek, illetve olyan emberekért találták fel, akik kizárólag online szeretnének kommunikálni másokkal - ilyen módon ugyanis elkerülhetik a személyes találkozások esetén felmerülő nehézségeket.

 

Ezt a jelenséget a Wired magazin korábban „Kockafej Szindrómának” nevezte. A Facebook egyik részvényesének állítása szerint az elmúlt évtizedben megalapított internetes cégeket működtető emberek nagyrészt autisták.  

 

Hasonló vonások fedezhetők fel a felső pénzügyi körökben is.

 

Michael Lewis egyik könyvének hőse a magányos, orvosnak tanult Hedge Fund menedzser, Michael Burry, aki az ingatlanpiaci buborék egyik legkorábbi felfedezője. A pénzügyi szakemberek felfigyeltek rá, ezért maga mögött hagyta orvosi pályáját és létrehozta a Scion Capital nevű befektetési cégét. Miután észrevette, hogy problémák merültek fel a jelzálog-piacon, fogadást kötött, hogy össze is fog omlani. Lewis elmondta, hogy az egyetlen ember, akiben a válság derekán is képes volt megbízni, az nem más, mint az üvegszemű, Asperger szindrómás Michael Burry.

 

Meglepően sok vállalkozó küzd mentális furcsaságokkal. A Cass Business School képviseletében Julie Login megvizsgált egy vállalkozókból álló csoportot. A népesség 10%-ához és a professzionális igazgatók 1%-ához képest a vizsgált csoport 35%-a szenvedett diszlexiában.

 

A Ford, a General Electric, az IBM és az IKEA alapítói szintén diszlexiások; nem beszélve más, nagy sikereket elért emberekről, mint például Richard Branson-ról (the Virgin Group), John Chambers-ről (Cisco) és Steve Jobs-ról (Apple).

Minderre nagyon sok a lehetséges magyarázat.

A diszlexiások korán megtanulják, hogyan ruházzák át a feladatokat másokra (pl. ráveszik a többieket, hogy megírják helyettük a házi feladatot). Olyan tevékenységekhez vonzódnak, amik nem igényelnek túl sok formális képesítést, illetve ahol viszonylag kevés olvasásra, vagy írásra van szükség.

 

A figyelemzavar (ADD) másfajta nehézség.

 

Azok az emberek, akik nem képesek hosszú ideig ugyanarra a dologra koncentrálni, katasztrofális munkavállalók, viszont nagyszerű új ötletek kútfői lehetnek. Néhány tanulmány igazolta, hogy a figyelemzavaros emberek hatszor nagyobb valószínűséggel szüntetik meg saját vállalkozásukat, mint az átlagosok.

 

A JetBlue légitársaság alapítója, David Neeleman bevallotta, hogy saját elméje természetes módon keresi a dolgok elvégzésének legkiválóbb módját. A rendszertelenséggel, a halogatással, a koncentrációs képesség hiányával és a rengeteg rosszal együtt járó figyelemzavar a nagyfokú kreativitást és a kockázatvállalás képességét is magában hordozza.

 

Paul Orfalea, a Kinko’s alapítója ADD-s és diszlexiás. Kijelentette, hogy könnyen beleun bármibe, ami ugyanakkor nagyszerű hajtóerőt is jelent a számára. Szerinte mindenkinek diszlexiában és figyelemzavarban kellene "szenvednie".

 

 

De akkor hol a helye a „régimódi”, rendszerezett embertípusnak?

 

Nem kell aggódni, hiszen minél több cég alkalmaz briliáns, szellemileg a saját útját járó személyt, annál nagyobb szükség merül fel a józan, praktikus, ésszerűen gondolkodó vezetőkre, akik szilárdan, két lábbal a földön állva irányítják az adott vállalatot.

 

Hiszen valakinek gondoskodnia kell arról, hogy az unalmas, azonban szükséges feladatok szintén el legyenek végezve.

Valakinek el kell varázsolnia az ügyfeleket (és a törvényhozókat). Ezeket a feladatokat azok látják el a legjobban, akik nem keltik azt a benyomást, hogy hülyének nézik a normális embereket. Sok esetben az óvja meg a vállalatot a katasztrófától, amikor az alapítókat professzionális igazgatókkal helyettesítik. Természetesen fontos, hogy a munkavállalók képesek legyenek megtanulni kockafejekkel is együtt dolgozni.

 

 

 „Kockafej” tulajdonság a génekben

 

A szokatlan gondolkodásmódúak csoportosítása újabb problémákat vet fel.

 

A nagyon okos emberek nagyon okos emberekkel szeretnének összeházasodni.

Azonban Simon Baron-Cohen (Cambridge Egyetem) rávilágított arra, hogy amikor két hiper-rendszerező fél házasságot köt, nagyobb valószínűséggel nemzenek Asperger szindrómában, vagy súlyos autizmusban szenvedő gyermekeket.

Szerinte a matematika, vagy fizika szakos, illetve az általános mérnöki tanulmányokat folytató Cambridge-i diákoknak nagyobb valószínűséggel vannak autizmusban szenvedő rokonaik, mint az angol irodalmat tanulóknak.

 

A legtöbb munkaadó bizalmatlanul fogadja a súlyos autistákat. Viszont a Specialist People nevű dán cég autisták számára keres állásokat, ahol kiváló memóriájú, vagy az ismétlődő feladatokat jól toleráló kollégákat keresnek.

 

Ha szervezettséget igénylő embereket helyettesítünk rendszertelenséghez szokott emberekkel, megváltoznak az erőviszonyok.

 

A kockafejeknek nincs könnyű dolguk az iskolában, hiszen ki vannak téve a sportolók gúnyolódásának, és a bulikban szinte észre sem veszik őket. Azonban ma már szinte nem is létezik komoly vállalat, amely nélkülük sikeressé válhatna.

 

Kiran Malhotra, a Silicon Valley ügyvezetője szerint „Menő dolog kockafejnek lenni”.

 

 

 

Albert Einstein arcképe



« Vissza