Bejelentkezés

Miért olyan magas az ifjúsági munkanélküliség?

Világszerte hetvenöt-millió olyan 15 és 24 év közötti fiatal él, akinek nincs munkája, és oktatásban sem részesül. Több fiatal lézeng céltalanul, mint korábban bármikor.

Forrás: economist.com

 

 

 

 

Munkaügyi központ épületének lépcsőjén esőben, esőkabátban ülő fiatalember

 

 

Az ifjúsági munkanélküliség következtében a fiataloknak szinte egy teljes generációja elsorvad.

 

 

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslései alapján világszerte hetvenöt-millió 15 és 24 év közötti fiatal keres munkát. Ráadásul ez a számadat azokat a fiatalokat még nem is foglalja magában, akik egyáltalán nem jelennek meg a munkaerőpiacon.

 

Az úgynevezett gazdag nemzetek klubja, az OECD harmincnégy tagja körében - a felmérések szerint - huszonhat-millió fiatal nem vesz részt az oktatásban, a foglalkoztatásban és a képzésekben sem. Hasonlóképpen - a Világbank adataira alapozva - a fejlődő országokban 262 millió ilyen fiatal él. 

 

Mindent összevetve, elképzelhetően 290 millió 15 és 24 év közötti fiatal nem jelenik meg a munkaerőpiacon; ez pedig a világ fiataljainak egynegyedét jelenti, amely majdnem akkora csoportot takar, mint amekkora Amerika népessége.

 

Ma több fiatal ődöng céltalanul, mint korábban bármikor. Miért is?

 

Egyesek úgy döntenek, hogy nem fognak dolgozni. A 290 millió ember egynegyede dél-ázsiai nő, akiknek kulturális okok miatt nincs állásuk.

Ugyanakkor a munkavállaló 24 év alattiak aránytalan felosztásban részesülnek a nem hivatalos és az ideiglenes foglalkoztatások terén. A gazdag világban a 24 év alattiak egyharmada áll ideiglenes szerződéses jogviszonyban, emellett a fejlődő országokban egyötödük vagy fizetés nélküli munkavállaló, vagy pedig nem bejelentett ágazatokban tevékenykedik. Természetesen még ez is jobb, mint ha valaki egyáltalán nem dolgozik, de a tény aligha ad okot az ünneplésre.

 

Összességében nézve, a világ fiataljainak közel fele kevésbé hatékonyan vesz részt a munkaerőpiacon, mint kellene.

 

Mindez nem egyszerűen csupán a pénzügyi válság eredménye - bár a magyarázat egyik fontos részét ez képezi - , amely a gazdag világban élő fiatalokat különösen rosszul érinti. Az ifjúsági munkanélküliség 30%-al emelkedett az OECD országokban, ráadásul – a fiatal népesség arányában - Spanyolországban a 20%-ára duplázódott.

 

A fejlődő világon belül másodlagos tényezőnek számít, hogy számos, robbanásszerűen növekvő népességgel küzdő ország nem rendelkezik hatékony munkaerőpiacokkal. A világ fiataljainak majdnem fele Dél-Ázsiában, Közép-Keleten és Afrikában él, vagyis azokban a régiókban, ahol a fiatalok munkanélkülisége a legmagasabb, vagy esetleg nem bejelentett munkát végeznek.

 

A harmadlagos tényező a fiatalok által megszerzett képesítések és végzettségek, valamint a munkaadók által kínált álláslehetőségek között kialakult ellentmondások és rossz párosítások. Németország - amely viszonylag alacsony ifjúsági munkanélküliséggel büszkélkedhet - kiemelt hangsúlyt fektet a magas képesítést nyújtó szakmunkás és szakképző tanfolyamaira, a tanoncidőre, és a vállalatokkal való kapcsolattartásra.

 

Persze mindez kivételt képez más országokhoz viszonyítva.

 

Az ifjúsági munkanélküliség negatív hatásai évekig megmaradnak. Azok, akik pályájukat munka nélkül kezdik meg, a későbbiek során nagyobb valószínűséggel fognak alacsonyabb munkabérekhez hozzájutni, ráadásul életük folyamán többször is szembekerülhetnek az állástalansággal problémájával.

 

Ily módon a gazdasági veszteség túl nagy, és nem kizárólag a magasabb, jólétet biztosító fizetések terén. A veszteségek részét képezi a képzés, illetve a tapasztalatok felhalmozódásának hiánya, amely tipikus módon a fiataloknál jellemző. Ugyanakkor az ifjabb dolgozók nagyobb arányban váltanak munkahelyeket, mint idősebb kollégáik, és sokszor a karrier kezdetén történő állásváltoztatások felelősek a dolgozók bérnövekedésének, vagy bércsökkenésének nagy részéért. 

 

A kedvezőtlen alkuba, sőt, azok hiányába is belekényszerült munkavállalók sokkal kedvezőtlenebb lehetőségeket kínáló pályán végzik, mint ahogyan azt korábban képzelték.

 

2011-ben Európában az ifjúsági munkanélküliségből származó teljes gazdasági veszteség a GDP 1.2%-ával volt egyenértékű.

 

A tényleges problémát felismerve a kormányok meg szeretnék oldani a képzések és az állások között tapasztalható rossz párosítás problémáját: így például Angliában megnőtt a tanoncidőtartam az elmúlt évek során. A vállalatok többet fektetnek be a fiatalok oktatásába, és átalakítják képzési programjaikat. Az új technológiák olyan emberek számára is biztosítanak tanulási lehetőségeket, akik egyébként az álláspiacon kívül rekednének.

 

Tehát maradt még némi ok a reménykedésre. Habár a probléma mértéke szinte már ijesztő.

 



« Vissza