Bejelentkezés

Miért is lényeges a görögök problémája?

A görögországi problémák mindenkit érintenek. Milyen következményekkel kell szembenézniük a többi nemzet állampolgárainak a közeljövőben?

Forrás: bbc news

 

Görög munkanélküliség és problémák. Görögök az utcán

A közgazdászok azt állítják, hogy nemcsak a görögöknek, de Európa más országaiban élő embereknek is több évet kell majd ledolgozniuk a nyugdíjba-vonulást megelőzően

 

Görögország gazdasági problémái nem csupán a kormányfők, hanem a magánszemélyek szempontjából is lényegesek.

 

A görögök számára már nyilvánvalóvá vált, pontosan kik is azok, akiknek hamarosan hozzá kell szokniuk ahhoz a gondolathoz, hogy nem lesz fizetésemelés,  súlyosabbak lesznek az adóterhek, megemelkednek a benzinárak és a nyugdíjba-vonulást megelőzően még plusz két évet kell ledolgozniuk.

 

Ezzel párhuzamosan viszont Európa egyéb területein élő nemzetek is úgy vélik, hogy a görögországi bajok végül az ő pénztárcájukat és megtakarításaikat is sújthatják.

 

 

Az adófizetők költsége

 

A legnyilvánvalóbb út az adótartozásokon keresztül vezet, amennyiben Európa megállapodik, hogy segítséget nyújt Görögország megmentése érdekében, és az ország ily módon rendezni próbálja egyre növekvő külföldi - és köztartozásait.

 

Az még egyáltalán nem világos, hogy az eurózóna nemzeteinek vezetői miben állapodtak meg, de egy dolog biztos: bármiféle segítségről is legyen szó, azt mindenképpen a közreműködő nemzetek adófizető állampolgárainak kell megteremteniük.

Ugyanis Európa állampolgárainak -  az eurózónán belül és azon kívül is -  közvetett módon részt kell venniük a segítségnyújtásban, főként ha a Nemzetközi Monetáris Alap is azt tervezi, hogy hozzájárul mindehhez.

   

 

 

 

Mindez a következő kérdést is felveti:

 

Ha csupán a szükséges költségeket tekintjük, akkor a külvilág hogyan is keveredik bele mindabba, amit sokan görög problémának vélnek?

 

A válasz feje tetejére állítja magát a kérdést is, azt sugallva, hogy ezek a gondok soha nem voltak csupán Görögország problémái, hanem ebben a tekintetben mindig nemzetközi kérdésről volt szó.

 

Ugyanis a görög válság következtében a befektetők - az államkötvények felvásárlását követően - aggódni kezdtek a kormányoknak kölcsönzött pénzük miatt.

 

 

 Nemcsak görög probléma

 

Következésképp, a kamatlábak egyre magasabbak, hiszen a kormányoknak is egyre magasabb kockázatú díjakat kell fizetniük a pénzek kölcsönzéséért cserében.

 

Elmondható, hogy mindenki érzi az úgynevezett hullámhatást. Habár az, hogy ki milyen erősen érzi ezt a bizonyos hatást, nagymértékben függ az adott ország által elhordozott nehézségektől is.  

 

Az év vége felé közeledve az Európai Központi Bank az eurózóna kamatait várhatóan fél százalékponttal emeli, vagyis 1.5%-ra.

 

Tehát Európán kívül az embereknek ugyanazért kell aggódniuk, mint a görögöknek.

 

Ha adósságaikat csökkenteni szeretnék, akkor nekik is jóval lassabb bérnövekedéssel, fokozódó adóterhekkel és megemelt nyugdíjkorhatárral kell szembenézniük, ahogy bármelyik kormánynak az eurózóna, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Japán területén  is.

 

Az adóterhek miatt a hazavihető pénz mennyisége szintén csökkenni fog, és mindenkinek több évet kell majd ledolgoznia nyugdíjba vonulását megelőzően. Akkor viszont az emberek sajnos majd arra fognak rádöbbenni, hogy a nyugdíjuk jóval kevesebb lett, mint amire számítottak.

 

Ez pedig azért történik, mivel a nyugdíjpénztárak kifejezetten sok pénzt fektettek be a görög válság által sújtott tőzsdepiacokon is, illetve olyan államkötvényeket vásároltak, melyek értéke szintén sokat esett.

 

A válság eredményeképpen a vagyonok értéke is csökkenőben van. Ez azt takarja, hogy a magánszektor nyugdíjpénztárai számára egyre nehezebb feladatnak bizonyul a hiányok pótlása, ami – a vagyon értékének zuhanásával - még az egyéni nyugdíjmegtakarításokat is rosszul érinti.

Az olyan adósság sújtotta országokat, mint Spanyolországot, Portugáliát vagy Írországot, a piacok jobban büntetik, mint mondjuk Németországot.

 

Lassú helyreállás

A válságnak „köszönhetően” lelassult a gazdaság felépülése. Mindez meghosszabbítja a munkanélküliek szenvedését, hiszen az új állások létesítésének folyamata sokkal lassabbnak bizonyul, mintha nem robbant volna ki a válság.

 

Az eurózóna munkanélküliségi aránya kb. 10%, bár ez a számadat az Európa negyedik legnagyobb gazdaságának számító Spanyolországban majdnem 20%-ra tehető.

 

Még a biztos állással rendelkező emberek is érzik a negatív hatásokat.

 

Ugyanis elég nehéz fizetésemelésekről tárgyalni olyan időszakban, amikor rengeteg ember harcol minden egyes megüresedett állásért. Tehát a bérek a közeljövőben várhatóan nem fognak gyorsan emelkedni.

A széleskörű és egyre növekvő munkanélküliségi arány tovább fékezi a gazdaság felvirágzásának folyamatát. Ezzel párhuzamosan, a különféle cégek által gyártott termékek iránti kereslet esik, mivel az emberek is egyre kevesebb pénzzel rendelkeznek.

 

Az egyre zsugorodó piacok miatt a vállalatok visszafogják tőkebefektetéseiket. Ehelyett inkább úgymond „bedeszkázzák a még meglévő nyílásokat”, hogy meg tudjanak küzdeni a gazdasági nehézségek által okozott viharokkal.

 

Ha ez a forgatókönyv használhatatlanná vagy esetleg idejétmúlttá válna, az euró – az egyes országok gazdasági gyengeségeinek megfelelően - eshetne más valutákkal szemben.

 

Természetesen mindez rendkívül hasznos lenne az eurózóna területén dolgozó exportőrök számára, mivel – a folyamat következtében - az általuk külföldön értékesített termékeket olcsóbban árusíthatnák, amely fokozottabb kereslethez vezethetne.

 

Az exportőrök több munkavállalót alkalmaznának, többet tudnának belefektetni újabb és újabb munkagépekbe, vagyis megkezdődne a gazdasági fellendüléshez hozzájáruló látványosabb fejlődés.

 

Mindaddig, amíg ez megvalósul, a gyengébb eurónak köszönhetően egyre több turista nyaralna Európában, hacsak nem esne saját valutájuk értéke is...

 

Adóssághoz láncolva



« Vissza