Bejelentkezés

Miért dolgozunk kevesebbet, mint szüleink és nagyszüleink?

Sokan érzik úgy, hogy szinte állandóan dolgoznak, és nincs lehetőségük élvezni az életet. Viszont a statisztikák szerint az emberek kevesebb időt töltenek munkával, mint egy generációval korábban.

Forrás: cnn news

 

 

 

 

Diagram: az évek során hogyan változott a munkában töltött órák száma

Gyakorta felmerülő panasz: sokan érzik úgy, mintha szinte állandóan dolgoznának, és nincs elég idejük élvezni az életet

 

 

 

Nagy általánosságban nézve az amerikaiak és az európaiak ma már jóval kevesebbet dolgoznak, mint egy generációval korábban, ennek köszönhetően több szabadidővel is rendelkeznek, mint régebben bármikor.

 

Az átlagos munkahét az 1964-ben vizsgált harmincnyolc óráról 2013-ban harmincnégy alá csökkent, ami a Bureau of Labor Statistics szerint közel 12%-os esést jelent.

 

A csökkenés egyik főbb oka a részmunkaidős állások számának emelkedésében keresendő, hiszen egyre több női dolgozó kerül be a munkaerő-piacra. Ráadásul megnőtt azoknak az éttermeknek, bevásárlóközpontoknak és egyéb létesítményeknek a száma is, amelyek inkább részmunkaidős munkavállalókat alkalmaznak.

 

A másik magyarázat értelmében az emberek manapság már jóval tovább koptatják az iskolák padjait, és később is vonulnak nyugdíjba. Azonban ezzel párhuzamosan, az ötvenes éveiket taposó férfiak korábban mennek nyugdíjba, vagy csupán fél-nyugdíjba. Az utóbb említett variáció nagyobb számban valósul meg, mint a korábbi generációk esetében; ami részben felelős a heti munkaórák átlagos számának csökkenéséért.

 

Ma sokkal kevesebbet dolgozunk, mint nagyszüleink, dédszüleink és a még korábbi generációk tették.

Az 1860-as években egy gyári munkás átlagos munkahete hatvankét órából állt. Az 1600-as években a törvények előírták a napi munkaórák minimális számát. Sok embernek napfelkeltétől egészen napnyugtáig kellett dolgoznia.

 

Mindez az úgynevezett „tétlen kéznek ördög a munkaadója” erkölcsi világkép részét képezte, és természetesen egyáltalán nem volt könnyű megváltoztatni egy ilyen nézeten alapuló kultúrát.

 

Számtalan politikai csatározást folytattak le a nemzetek törvényei felett álló vallási befolyás korlátozása érdekében.

Később pedig a munkavállalói aktivisták évtizedekig törekedtek arra, hogy kiharcolják a negyven órás munkahetet.

 

A rövidebb munkahéttel párhuzamosan a szabadidő is növekszik. 1965-ben hetente kevesebb, mint harmincöt óra szabadidő állt rendelkezésre, ami tulajdonképpen azt az időt takarta, amelyet az emberek nem a napi megélhetéshez nélkülözhetetlen munkavégzéssel, házimunkával, evéssel, alvással vagy egyéb tevékenységgel tudtak eltölteni.

 

2012-re ez az arány negyvenkét órára nőtt, melynek köszönhetően az emberek már kevésbé érzik az állandó rohanás kényszerét, mint például egy évtizeddel korábban.

 

 

Munkaközvetítőnél egy nő leadja a jelentkezési lapját

A képesített munkavállalók még mindig nem találnak állást.

 

 

A modern technológiáknak köszönhetően a háztartásra és a főzésre szánt idő szintén csökkenő tendenciát mutat.

 

De valójában mit kezdünk az ilyen módon megtakarított szabad óráinkkal? Többnyire tévét nézünk.  

 

 

Sajnos azonban a technológia nem mindannyiunk életét könnyítette meg.

 

Néhányan - főleg azok, akik a keresetek spektrumának magasabb végén helyezkednek el - azt állítják, hogy jóval több órát dolgoznak, mint szeretnék. Következésképpen igen furcsa helyzet alakult ki az olyan szakemberek esetében, akik okos-telefonokon és e-maileken keresztül kötődnek munkájukhoz.

 

 

Emellett persze sokan dolgoznak részmunkaidőben, azonban nem azért, mert így szeretnék, hanem elsősorban olyan okokból kifolyólag, mint a gépesítés, vagy a vállalat bizonyos tevékenységeinek külső cégek megbízásán keresztül történő kiszervezése.

 

A technológia ígérete abban rejlett, hogy idővel mindenki kevesebbet fog dolgozni. Azonban a dolgok más módon játszódnak le különböző emberek és különböző jövedelmi szintek esetében.

 

Egyre sürgetőbbé válik azoknak az intézkedéseknek a meghozatala, amelyek a technológiai forradalmat hasznosabbá és alkalmasabbá tehetik valamennyi munkavállaló számára.

 

 



« Vissza