Bejelentkezés

Mi történik a pénzünkkel az Eurogeddon korában?

Sikerül Európának megúszni a pénzügyi vihart? Mire kell a befektetőknek vigyázniuk.

Forrás:cnn.com

Eurogeddon és Europokalipszis

Az európai pénzügyi válság mindenhol érezteti hatását

 

Mindenkinek figyelembe kell vennie az európai gazdasági válság helyzetét, ha fontosnak tartja személyes pénzügyei biztonságát.

 

A befektetők világszerte -  a nagy pénzügyi krachtól tartva - folyamatosan csökkentik tőzsdei érdekeltségeiket. Most érkezett el a hatalmas kockázatok, de ugyanakkor a lehetséges nagy nyereségek ideje is.

 

 

A befektetők kissé fellélegeztek, miután a görög választók az Új Demokratáknak szavaztak győzelmet: egy olyan pártnak, amely megfogadta, hogy együttműködik az európai vezetőkkel, annak érdekében, hogy a küszködő országot benn tudja tartani az eurózónában.

Viszont a válság problémája még közel sincs megoldva. Görögországnak meg kell találnia a stabilitáshoz vezető legmegfelelőbb utakat, bár a náluk sokkal fontosabb gazdaságoknak tekintett Spanyolország és Olaszország is aggasztó jeleket mutat. Amikor már az "Europokalipszist" és az ”Eurogeddont”  emlegetik, mindenki tudja, hogy a dolgok sokkal rosszabbra fordulhatnak. A jelenleg egymástól függő, és teljes mértékben összekapcsolódó világnak köszönhetően egyetlen kontinens sem érezheti magát biztonságban mindaddig, amíg a másik gazdasági értelemben egyre csak lefelé csúszik.

Amennyiben Európának sikerül megúsznia a pénzügyi vihart, ez esetben képes lesz elsöpörni a globális gazdaság fölött lebegő óriási bizonytalanságot jelentő felhőt is, és a befektetők kilátásai is fényesebben ragyoghatnak majd.

 

Viszont a legkiválóbb közgazdászok hátborzongató párhuzamot vontak a jelenlegi és az 1930-as évek történései között, amikor a világnak az 1929-es Wall Street-i pénzügyi bukás következményeit kellett elszenvednie. Akkoriban egy olyan mértékű európai bankválság tört ki, amely a világgazdaságot lefelé irányuló pénzügyi spirálba juttatta. Az események a szélsőséges politikák robbanásszerű fellendüléséhez, majd végül a II. Világháború ösvényéhez vezettek.

Ha valakit nem érdekel a politika, csak gondoljon az elmúlt 100 év tőzsdei eredményeire. A  pénzügyi bukás évében a szeptemberben még 381 ponton álló Dow Jones Index értéke több mint felét vesztette az októberi nagy krachot követő két hónapon belül. De a legrosszabb még csak ezután következett. 1932-ben az index lélegzetelállító módon 41 pontra esett, vagyis  90%-ot zuhant az említett szeptemberi értékhez képest.

Az 1929 –et követő évek gyomorforgató hullámvasút-játékba kezdtek. A Dow 41 pontról 194-re emelkedett, utána ismét visszaesett 92 pontra mielőtt stabilizálódott volna, és a II. Világháború során viszonylag kiegyensúlyozott módon emelkedett.

Elég, ha egy ilyen helyzetbe képzeljük bele nyugdíjpénztárunkat és saját megtakarításainkat, melyek méretük egytizedére csökkennek.

Egy negyed századnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a piac képes legyen visszajutni a krach előtti szintekre. Azok, akik akkor vásároltak részvényeket, amikor az index 41 ponton állt, látványos magasságokba láthatták szárnyalni befektetéseiket. Elsősorban ez azokra volt jellemző, akik megfelelő részvényeket vásároltak megfelelő időben.

 

Természetes módon felmerül a kérdés, hogy az 1930-as évek eseményei – melyek akkoriban bontakoztak ki, amikor  a bankárok, a politikusok és a befektetők  még jóval kevesebbet tudtak a gazdaságról – milyen károkat okozhatnak világunkban, amikor az internet korában bárki korlátlanul hozzáférhet minden információhoz, és amikor már igen fejlett gazdasági elméletek ismereteinek birtokosai vagyunk?

Ha az európai vezetők és az őket megválasztó szavazók megfelelő konzekvenciákat vonnak le a történelemből, és képesek lesznek a kontinenst visszakormányozni a szikla pereméről, akkor szerencsére nem fogjuk az ismétlődő globális pénzügyi krach katasztrófáját átélni.

Habár azt még senki nem tudja, vajon az európaiak rendbe tudják-e hozni gazdasági problémáikat.

Mindez azt jelenti, hogy a részvényekkel, illetve egyéb befektetésekkel rendelkezőknek nagy levegőt kell venniük, és azt kell eldönteniük, mekkora kockázatot hajlandóak felvállalni.

 

A legnagyobb befektetők is minimalizálják piaci érdekeltségüket. A legendás Jim Rogers is pesszimistának vallja magát, ezért most nem vesz részvényeket. Ehelyett aranyat és egyéb árucikkeket vásárol fel.

A szakértők azt tanácsolják, hogy az emberek inkább biztonságos kötvényekbe fektessék a pénzüket, és rendelkezzenek készpénzzel, még úgy is, hogy ez hosszútávon nem a legkiválóbb stratégia, mivel infláció esetén negatív bevételeket eredményezhet.

A kockázatvállalókat és a legoptimistább embereket az csábítja, hogy elképzelhetően hatalmas hozamokhoz juthatnak, amennyiben Európa kikerüli a katasztrófát, illetve a pénzügyi krach következményét.

Az európai vezetőket szinte minden irányból különféle tanácsokkal látják el. Míg a görögök szenvednek, a spanyolok nagy munkanélküliséggel néznek szembe, a kisebb és a szélsőséges politikai pártok egyre erősebbé válnak. A közgazdászok az Atlanti óceán mindkét partjáról sürgetik Angela Merkel német kancellárt, hogy térjen el azoktól a kemény megszorításoktól, melyek a pangó gazdaságokat fojtogatják.

 

Fontos hogy a befektetők azt tartsák szem előtt, hogy most nem a korábban megszokott napokat éljük. Ez most a válság, a nagy kockázatok, és a lehetséges nagy nyereségek időszaka.

 

Azok, akik nagyobb rizikót is fel mernek vállalni, soha nem tétlenkedhetnek. Bár a válság epicentruma Európában van, de a lökéshullámok nem ismernek határokat. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie.



« Vissza