Bejelentkezés

Mezőgazdaság a jövőben

Vertikális gazdálkodás. A sokemeletes épületek növénytermesztése idővel "még zöldebb" és még olcsóbb lehet.

Forrás: wall street journal

 

 

 

 

 

Mindenki tudni szeretné, hogy a jövőben honnan fogjuk beszerezni a szükséges élelmiszereket.

 

Lássuk csak:

 

Egy kirobbanóban lévő új mezőgazdasági forradalom csírái a világvárosokban gyökereznek; mindez olyan mozgalmat takar, mely egyrészt megváltoztathatja a városlakóknak a különféle zöldségekhez és terményekhez történő hozzáférését, másrészt a világ legégetőbb környezeti problémáira is megoldást találhatunk.

 

Az újítást vertikális vagy függőleges gazdálkodásnak hívják, ami viszonylag egyszerű elven alapszik: ahelyett, hogy a gazdaságokból a városokba szállítanák át az élelmiszereket, az otthonokhoz lehető legközelebb fekvő területeken állítják elő azokat: a magas, sokemeletes városi üvegházakban, ahelyett, hogy kifelé terjeszkednének.

 

Ez a fajta gazdálkodás már számtalan formában testet öltött.

 

Svédországban létezik egy tizenkét-emeletes, háromszögletű épület, ahol a növényeket síneken szállíthatják a legfelső szintről a legalsóra; így a legjobban kiaknázható a növények számára szükséges és éltető napfény és a betakarítás is megkönnyíthető.

 

A másik példa a Chicago-ban létesült egykori húsfeldolgozó üzem, ahol a zöldségeket lebegő, úsztatott fákon termesztik. Az Egyesült Államokat tarkító gazdaságok a levegőben lógva függesztik ki a terményeket és a gyökereiket tápanyaggal permetezik, így szükségtelenné válik a termőtalaj vagy a víztartályok alkalmazása.

 

Bármely típusú vertikális gazdálkodásról beszélünk is, a közvetlen nyereség nagyon hamar megtapasztalható. A terményeket szállító kamionok nem falják az üzemanyagot és nem okádják a kipufogógázt, valamint a városlakók sokkal könnyebben férhetnek hozzá friss és egészséges élelmiszerekhez.

 

 

 Plantagon épülete, háromszög alakú épület, mezőgazdasági termelésre tervezve

Plantagon épülete

 

A távlati célokat tekintve a vertikális gazdálkodás még ennél is nagyobb és elsöprőbb erejű változásokat eredményezhet.

 

Az otthoni gazdálkodásnak köszönhetően csökkenthető a környezetszennyező növényvédő-szerek és gyomirtó-szerek használata.

 

Az erdőknél természetesebb ökoszisztémáknak bizonyulnak. Ezek megőrzése, illetve visszanyerése segítséget jelenthet az éghajlatváltozás lelassításában.

 

Minél több élelmiszert állítunk elő házon belül, annál kevésbé válunk érzékennyé a különböző környezeti problémákra és ártalmakra, melyek következtében a termény jelentős része elpusztul, ami pedig égbe szökő árakat eredményez - mint például a szárazság, mely 2012-ben óriási károkat vont maga után Európában és az Egyesült Államokban.

 

A vertikális gazdálkodás elméletét Dickson Despommier mikrobiológus fejlesztette ki diákjai segítségével még 1999-ben.

 

Véleménye szerint a vertikális gazdálkodás egyre vonzóbbá válik, ahogy egyrészt a klímaváltozás következtében emelkednek a hagyományos gazdálkodással járó költségek, másrészt a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően egyre olcsóbbá válik az üvegházas gazdálkodás. Azt reméli, hogy ötven éven belül a világ az összes élelmiszer felét is képes lesz megtermelni a vertikális gazdaságok segítségével.

Ezáltal a hagyományos gazdálkodás döntő többségét félre is tehetnénk. Az ökoszisztéma tevékenysége gyorsan fejlődne, a globális felmelegedés mértéke pedig lassulna.

 

Az USA-ban és a tengerentúl vertikális gazdálkodások sokasága működik, egyéb helyeken pedig folyamatban van a tervezés és a kivitelezés.

Néhány gazdaság létesítését nonprofit szervezet támogatja, ahol az elsődleges cél környezetvédelmi célok megvalósítása, vagy pedig a helyi állásteremtés.

A többi vertikális gazdálkodás profit-irányultságú vállalkozás lesz, melyek meg szeretnének felelni a helyi termelési követelményeknek. Egyeseket pedig - mint például Dél-Koreában – a kormány finanszírozza, ugyanis ideális lehetőségeket keresnek a helyi élelmiszerbiztonság javítása érdekében.

 

Mindezidáig a vertikális gazdaságok kizárólag kis mennyisében állítanak elő élelmiszert.

A kezdeményezés támogatói változatos épületek kivitelezését tervezik és eltérő termesztési technológiákon dolgoznak, annak érdekében, hogy növeljék a házon belüli élelmiszer-termelés hatékonyságát. Az adott koncepción alapuló üzletmodellt még ki kell fejleszteni.

 

Az egyik projekt minden egyes kihívást egyidejűleg próbál kezelni. Svédországban egy tizenkét-emeletes, háromszögletű gazdaság képviselheti a világ egyik legnagyobb függőleges gazdaságát, mely innovatív módszereket kíván alkalmazni a megfelelő bevételek kitermeléséért.

A gazdaság mögött álló vállalat (a svédországi Plantagon) a terményeket a helyi piacon kívánja értékesíteni és tervei szerint bérbe adja a hivatali helyiségeket.

 

A másik egyedülálló projekt esetén a hivatali ablakokon kívül, az épület déli felületén a saját üvegrétegéhez csatolt mechanikus sínpálya szállítja a termesztendő növényeket az épület tetejéről az alsó szint felé. Az elrendezés célja, hogy a növények a lehető legtöbb napfényhez jussanak hozzá, és hogy a Plantagon egy helyen tudja elvégezni az ültetés és a betakarítás munkálatait a földszinten. Az ültetést követően egy átlagos, függőleges lift juttatja el a bedobozolt növényeket a legfelső szintre, ahol majd a lefelé történő szállításuk kezdődik meg.

A vállalat évi 300–500 metrikus tonna leveles zöldség termesztését tervezi, mint pl. a bok choy, illetve más néven a kínai kel.

 

Ami az árakat illeti, egy függőleges üvegház felépítése drágább, mint egy hagyományos üvegházé. Viszont az energiaköltségek alacsonyabbak, mivel az építmény különféle forrásokból fennmaradó hulladékot használ fel, így például a közeli erőműből származó hőt, illetve az épület saját organikus hulladékának feldolgozásán keresztül nyert biogázt. Az energia-megtakarító intézkedéseknek köszönhetően az épület energiafelhasználása legalább 30%-50%-al csökkenhet.

 A vállalat  következő üvegháza szemléltető modellként jelenik meg Shanghai-ban, vagy kutatási létesítményként Szingapúrban.

 

Ezek kiváló helyszíneknek bizonyulnak, hiszen már olyan mértékben sűrűn lakott és városiasodott társadalmak, ahol égető szükségként merült fel a helyi jellegű élelmiszertermelés.

 

Az USA-ban országszerte virágoznak a városi vertikális gazdaságok, elsősorban régi épületekben, melyeket mezőgazdasági tevékenységekhez alakítottak át.

 

 

folyt. köv.

 



« Vissza