Bejelentkezés

Harold James professzor szerint "az euró nagyszerű elképzelés"

A Princeton Egyetem professzora dicséri a közös valutát és a globalizáció eredményeit. Szerinte rengeteg téves nézet létezik az euró bevezetését illetően. 

Forrás: cfo-insight

 

 

 

Földgömb, körülötte lánc, globalization felirattal

 

Egy olyan időszakban, amikor az euró igen sok támadásnak van kitéve, és az Egyesült Királyság a korábbiaknál is agresszívebben fenyegetőzik azzal, hogy elhagyja az Európai Uniót, Harold James, a Princeton Egyetem történelem professzora dicséri a közös valutát, valamint a globalizáció eredményeit.   


A professzor szerint rengeteg téves nézet és kitaláció született már a közös európai valuta bevezetésével kapcsolatban. Az egyik koholmány értelmében az euró sokkal inkább politikai, mint gazdasági projekt.

Sokan úgy vélik, hogy az eurót egyfajta biztosítékként tervezték a jövőbeli európai háborúk megakadályozására.

Az amerikaiak számára ez igen különös elmélet, hiszen polgárháborújuk a közös valuta-övezet megléte dacára robbant ki, ezen kívül háborúkat folytattak Mexikóval és Kanadával, viszont ma már valutaunió nélkül is békés kapcsolatban állnak egymással.



Harold James professzor szerint a másik kitaláció igazából Németországban terjedt el, melynek értelmében az eurót azzal a szándékkal vezették be, hogy az lekösse Németországot az újraegyesítését követően. De ténylegesen a Delors-bizottság már 1989 áprilisában is megvitatta egy valutaunió alapkoncepcióit, abban az időszakban, amikor még – a mai levéltárak bizonyítékai alapján - Európában senki nem várt semmiféle német újraegyesítést.

 

A professzor állítja, hogy ez a tény igazolja a harmadik téves véleményt, mely szerint Németország arra kívánja felhasználni az eurót, hogy leigázza szomszédait. A dél-európai országokban ehhez a nézethez ragaszkodnak mind a laikusok, mind pedig a szakemberek és a döntéshozók is.  

  

Ezek után a professzor kijelentette, hogy az euró bevezetése szigorúan gazdasági indítékkal történt, és a folyamat jelenleg az 1960-as években jellemző állapot irányába halad visszafelé.

1985-től 1987-ig Európában magas szinteken folytattak tárgyalásokat, annak érdekében, hogy megtalálják az óriási valutaingadozások mérséklésének módját. Mindez még a német újraegyesítést megelőzően következett be, és főleg a franciák erőltették.

Tehát sem a német konspiráció, sem pedig a „németek lekötése” elképzelés nem állja meg a helyét.

 

Véleménye szerint a jelenlegi gondokkal kapcsolatosan az a különös, hogy a végső kimenetet már a kezdetekben is felismerték és azonosították.

Egész egyszerűen helytelen az az igen gyakran hangoztatott nézet, hogy az euró-zónát gondatlanul, illetve megfelelő tervezés nélkül hozták létre.

 

A professzor kitart azon nézete mellett, hogy az euró bevezetése nemcsak hogy jó koncepció volt, de még ma is nagyszerű ötlet.

 

A globalizáció mindig is ciklusokban működött. A kialakuló globalizációnak voltak bizonyos fázisai, mint például a Római Birodalom, vagy pedig az Első Világháborút megelőző időszak. Ugyanakkor mindig léteztek kedvezőtlen fordulatok, kudarcok és hanyatlások is, mint például a Római Birodalom bukása, a harmincéves háború, a napóleoni háborúk, vagy az első világháború.

 

Mindezek mellett láthatunk olyan résztvevőket is, mint Kína, amely egyre erőteljesebben ékelődik be a globális gazdaságba.

Ez bizonyos mértékig még elő is segíti a globalizációt, viszont számos feltörekvő piacon az érvek a protekcionizmus és a gazdasági erőkkel történő politikai beavatkozás körül forognak.

 

Mindez igen valószínűen mutat rá az antiglobalizációs magatartás központi veszélyére. Ha hiszünk a globalizációban, akkor azokban a piacokban hiszünk, amelyek ellátnak bennünket mindazzal, amit csak igénylünk.

 

A deglobalizáció időszakaiban az emberek úgy vélik, hogy hatalomra van szükségük ahhoz, hogy megszerezzék ezeket a termékeket és szolgáltatásokat; sőt mi több, nem csupán hatalomra, hanem erőszakra, kikényszerítésre is.

 

Ezért a globalizáció az értékek fontos kialakítója, viszont a deglobalizáció az értékek lerombolásának belső veszélyeit hordozza magában. Ez az oka annak, hogy arra kell törekednünk, hogy egyrészt megvédjük a globalizáció eredményeit, másrészt ne hagyjuk, hogy a válság ezen eredmények ellen irányuló negatív reakciót váltson ki.

 

 

Földgömb, valamennyi ország zászlajával beborítva

 



« Vissza