Bejelentkezés

Európa Nagy-Britanniával kapcsolatos bizonytalansága

Mely országok kívánják bent tartani Nagy-Britanniát az EU-ban, és melyek azok, amelyek megkönnyebbülnének, ha távozna? Az angolok speciális kívülmaradási jogaival kapcsolatos ellenérzések.

Forrás: bbc news

 

 

 

EU-s zászlókat lengető emberek

Fontos kérdések merülnek fel Nagy-Britanniának egy egységesebb Európai Unióban játszandó szerepével kapcsolatban – ha egyáltalán lesz is bármiféle szerepe.

 

Bármennyire is bizonytalannak érzi magát Nagy-Britannia a jövőbeli európai kapcsolatait illetően, Európa ugyanolyan megosztott abban a tekintetben, mit is szeretne pontosan Nagy-Britanniától.

 

Számos kulcsfontosságú kérdésben az Egyesült Királyság erős szövetségesekkel veszi körbe magát. Például Svédország, Hollandia és Dánia már legalább három olyan ország, amely osztja a London által képviselt nézeteket, és így bent is kívánja tartani Nagy-Britanniát az Európai Unióban.

Emellett beszélhetünk a fennmaradó országok egy nagyobb csoportjáról, amely szintúgy továbbra is bent szeretné látni az Egyesült Királyságot az EU-ban, viszont bizonyos feltételek kikötésével.

Berlinnek hasonló a gazdasági megközelítése, mint Londonnak, bár Angela Merkel német kancellár nem kívánja elfogadni Nagy-Britannia intézkedéseit; amit igen lényegesnek tartanak az Euro megmentése érdekében.

Ezt a nézőpontot talán a lengyel külügyminiszter, Radek Sikorski összegezte a legkiválóbban, aki tavaly a következőket közölte a brit hallgatóság felé: „Kérem, ne várják el tőlünk, hogy segítséget nyújtsunk Önöknek az EU tönkretételében vagy megbénításában”.

 

Néhány német újság bírálta az angolok speciális kívülmaradási jogát. „Miért van Nagy-Britannia még mindig az EU-ban?” tette fel a kérdést a Bild címet viselő német bulvárlap 2011-ben.

Francois Hollande francia politikus is kinyilvánította az üggyel kapcsolatos ellenérzését, ugyanis Nagy-Britannia az EU-nak átadott egyes szuverenitási hatáskörök „hazatelepítését” szeretné elérni. A francia politikus  véleménye szerint, ha egy ország elkötelezi magát, akkor az egy életre szól. Európa nem olyan Európa, ahol a kötelezettség-vállalásokat csak úgy vissza lehet vonni.

 

Mario Monti olasz kormányfő meglátása szerint néhányan megkönnyebbülnének Európában, ha az Egyesült Királyság elhagyná az uniót. Szerinte a franciák közül is sokan osztják ezt a véleményt. Monti hozzátette, hogy Nagy-Britanniának saját magának kell feltennie a kérdést: „Bent szeretne-e maradni az EU-ban?”

 

A legtöbb európai politikus egyáltalán nem támogatja az Egyesült Királyság további speciális kívülmaradási jogait.

Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy kijelentette, hogy amennyiben minden egyes tagállam csak úgy kedvére szemezgethetné az érvényes politikák általuk leginkább preferált részeit, ugyanakkor kimaradnának azokból, melyeket nem szívlelnek, akkor az unió - és különösen az egységes piac - hamarosan fel is bomlana.

 

Sokan vonakodnak attól is, hogy támogassák az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozás feletti vétójogát. Brüsszelben általánossá vált az az elmélet, mely szerint a „gyenge angolszász szabályozás” hozzájárult a válsághoz.

Nagy általánosságban Európa azt szeretné, ha az Egyesült Királyság bent maradna az európai projektben. Az országok többsége nem szeretne engedményeket adni Nagy-Britanniának a munkavállalói jogokra vagy az igazságszolgáltatás ügyére vonatkozóan. Miért is lenne elegendő egy ilyesfajta engedmény a brit szavazók meggyőzéséhez, hogy támogassák az EU-ban maradást?

 

A dilemma ennél sokkal súlyosabb.

Európa – valutája megmentésének érdekében - egyre szorosabb kapcsolatokat kíván létrehozni.

 

Ahogy azt David Cameron is kijelentette „az euróövezet válsága megváltoztatja annak a szervezetnek a természetét, amelyhez tartozunk”.

A veszély nem csupán abban rejlik, hogy Brüsszel egyre több hatalmat tudhat magáénak, hanem abban is, hogy az Egyesült Királyság számára elég egyértelmű, hogy befolyása csökkenőben van.  

 

A Nagy-Britanniával kapcsolatos igazi nagy küzdelem még mindig nem robbant ki. Európa arra vár, hogy mit fog mondani David Cameron.

Az üzleti életben halogatják a befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozatalát, elsősorban azért, mivel Nagy-Britannia és Európa közös jövőjét tekintve nagy bizonytalanság uralkodik.

 

Nagy-Britannia jó adukártyákkal rendelkezik. Demográfiájának köszönhetően 2050-re Európa legnagyobb gazdaságává nőhetné ki magát. Másrészt bármennyire is nagy szükségük van az Egyesült Királyság exportőreinek Európára, rengeteg európai vállalat léte függ attól, hogy hozzáfér-e az Egyesült Királyság piacához.

 

Amennyiben Nagy-Britannia új alkut kíván kötni Európával, ez esetben kemény és nehéz tárgyalásnak néz elébe. Ma az Egyesült Királyságnak jóval kevesebb barátja van, mint régen.

Néhány ország számára elég vékony a határvonal annak eldöntése között, hogy bent szeretné-e tartani Nagy-Britanniát az Unióban, vagy pedig tartózkodik attól, hogy cinkosává váljon a „brit kivételességnek”. 

 

 

 



« Vissza