Bejelentkezés
CD DVD Pendrive sokszorosítás Gyöngyösi Mezőgép és Járműtechnika Kft Kovácsoltvas termékek Görög cég optikai üveglencse rendszeres beszerzéséhez gyártót keres Dél-Afrikai cég szállítót keres szőlőültetvényhez Faipari gépiszerszámok. Vagyonvédelem Italgear Srl Szerszámkészítés,tervezés,modellezés, kivitelezés, fémipari szakmunkák, alkatrész gyártás KKV.Figyelem LED Világítás korszerűsítés raktár,iroda,csarnok világítás szerelésÖnnek egyértelműen egy olyan világítástechnikai rendszerre van szüksége, mely biztonságos olcsón fenntartható, megfelelő fényerővel rendelkezik, a hosszú élettartama mellett. Wamed Warsa lengyel cég Élelmiszer kiskereskedelem Járműipari alkatrészek gyártása Korei cég magyar gyártókat keres Copy Paper Suppliers Magas-és mélyépítés, földmunka Horvát cég méztermelőket keres Kiszállítás, fuvarozás,logisztika, cégvezetés Kozmetikai szolgáltatás Munka-, tűz-, és környezetvédelmi szolgáltatás, kockázatelemzések készítés, oktatás, munkapszichológia-tréningek tartása (egyéni és csoportos)német-angol szakfordítás-tolmácsolás Honlapkészítés, Webáruház készítés Romániai partnerkeresés Mondi-Rotatrim Copy Paper Üzlet, iroda, bemutató terem berendezése Ingatlanüzemeltetés, műszaki karbantartás, takarítás Targonca szervíz, univerzális Virtuális Asszisztencia/Irodavezetés Mérnöki szolgáltatás nyújtása Bérgyártás, kapszulázás, csomagolás KERESŐOPTIMALIZÁLT WEBOLDAL KÉSZÍTÉS
CD DVD Pendrive sokszorosítás Gyöngyösi Mezőgép és Járműtechnika Kft Kovácsoltvas termékek Görög cég optikai üveglencse rendszeres beszerzéséhez gyártót keres Dél-Afrikai cég szállítót keres szőlőültetvényhez Faipari gépiszerszámok. Vagyonvédelem Italgear Srl Szerszámkészítés,tervezés,modellezés, kivitelezés, fémipari szakmunkák, alkatrész gyártás KKV.Figyelem LED Világítás korszerűsítés raktár,iroda,csarnok világítás szerelésÖnnek egyértelműen egy olyan világítástechnikai rendszerre van szüksége, mely biztonságos olcsón fenntartható, megfelelő fényerővel rendelkezik, a hosszú élettartama mellett. Wamed Warsa lengyel cég Élelmiszer kiskereskedelem Járműipari alkatrészek gyártása Korei cég magyar gyártókat keres Copy Paper Suppliers Magas-és mélyépítés, földmunka Horvát cég méztermelőket keres Kiszállítás, fuvarozás,logisztika, cégvezetés Kozmetikai szolgáltatás Munka-, tűz-, és környezetvédelmi szolgáltatás, kockázatelemzések készítés, oktatás, munkapszichológia-tréningek tartása (egyéni és csoportos)német-angol szakfordítás-tolmácsolás Honlapkészítés, Webáruház készítés Romániai partnerkeresés Mondi-Rotatrim Copy Paper Üzlet, iroda, bemutató terem berendezése Ingatlanüzemeltetés, műszaki karbantartás, takarítás Targonca szervíz, univerzális Virtuális Asszisztencia/Irodavezetés Mérnöki szolgáltatás nyújtása Bérgyártás, kapszulázás, csomagolás KERESŐOPTIMALIZÁLT WEBOLDAL KÉSZÍTÉS

Európa értékválsága

Mivé változtatta Európát az euróválság? Mi tartja még össze az Európai Uniót? A jelenlegi Európát szeretnénk, vagy pedig vissza kell fordítani a folyamatot?

Forrás: businessinsider.com

 

 

 

Az idegengyűlölet és a szélsőséges indulatok a súlyos válságokkal küszködő társadalmak jellegzetes megnyilvánulásai. 2012-ben Görögországban a szélsőjobboldali Arany Hajnal 21 parlamenti mandátumot szerzett, Magyarországon a radikális jobboldali Jobbik ért el jelentősebb befolyást, és a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen erőteljes támogatásban részesült a franciaországi választások során.

Európa-szerte a hasonló erők egyre fokozottabb támogatása elkerülhetetlen következményekre hívja fel a figyelmet: a kontinens hosszantartó pénzügyi válsága értékválságot eredményez, amely már magát az Európai Uniót is fenyegeti.

 

 

 EU zászló, a csillagok leesőben a zászlóról

 

 

Amikor az Európai Unió léte még csupán törekvésként létezett, rendkívül vonzó ötletnek tűnt, és számtalan ember képzeletét tüzelte.

Egyik oldalról egy nyitott társadalom megtestesülésének, másrészt szuverén államok önkéntes egyesülésének tekintették, ahol az országok a közös jó érdeében hajlandóak feladni szuverenitásuk egy részét. Közös történelmen osztoztak, melyben a francia forradalom a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas jelszavával időtálló örökséget hagyott maga után.

 

Erre a hagyományra építve alkottak a tagállamok egy uniót, amely egyenlőségen alapult, és egyetlen állam, illetve nemzetiség sem uralta.

 

Az euró-válság az EU-t radikálisan eltérő szervezetté formálta.

 

Egyrészt - az önkéntes egyesüléstől eltávolodva - az eurózónát a kemény fegyelem tartja egyben, másrészt - az egyenlők egyesülésének fogalmától igen messzire kerülve – hierarchikus szerveződéssé vált, ahol a központ irányítja a politikát, a periféria pedig egyre alárendeltebb szerepet játszik. A testvériséget és a szolidaritást feladva elburjánzanak az ellenséges sztereotípiák is.

 

Az integrációs folyamatot az előrelátó államfők egy kis csoportja felügyelte, akik azonosultak a nyitott társadalom elveivel és gyakorlataival.

 

Felismerték, hogy a tökéletesség elérhetetlen, ezért korlátozott célokat állítottak fel és szilárd idővonalakat határoztak meg, majd a politikai akaratot csupán kis előrelépések érdekében mozgósították. Nagyon is tudatában voltak annak, hogy amikor egy újabb lépést tesznek, a még meglévő hiányosságok nyilvánvalóvá válnak, melyek további lépéseket igényelnek. Ily módon az Európai Szén - és Acélközösség fokozatosan átalakult az Európai Unióvá.  

 

Egykor Franciaország és Németország az erőfeszítések élvonalában küzdött. A Szovjet birodalom darabokra hullását követően Németország vezetői felismerték, hogy a német újraegyesítés kizárólag az egységesebb Európán belül lehetséges, ezért számottevő áldozatok meghozatalára is felkészültek ennek megvalósításáért. A németek készen álltak arra, hogy egy kicsivel többel is hozzájárulnak, majd egy kicsivel többet is elvesznek, mint mások, és ezáltal megkönnyítik és elősegítik a megállapodások létrejöttét.

 

Időközben a német államfők kijelentették, hogy Németország nem rendelkezik független külpolitikával, csupán egy európaival. Mindez drámai módon felgyorsította az európai integrációt. 1992-ben a maastrichti szerződés aláírásával a folyamat a csúcspontjára ért, majd pedig 1999-ben bevezették az eurót. Ezután a konszolidáció időszaka (magában foglalva az euro-bankjegyek és - érmék bevezetését is) következett.

 

 

2008-ban bekövetkezett a nagy pénzügyi bukás, amely az Egyesült Államokból indult ki, viszont Európában mérhetetlenebb károkat okozott, mint bárhol máshol. A politikusok a Lehman Brothers összeomlására reagálva kifejtették, hogy semmiképpen nem fogják megengedni, hogy bármely egyéb, szervezetileg fontos pénzügyi intézmény elbukjon. A német pénzügyminiszter szerint: „Nem lenne szabad még egyszer ugyanazt a hibát elkövetnünk”.

 

Nem sokkal ezt követően, Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy minden államnak önállóan kell biztosítania az ilyen jellegű garanciákat, és nem pedig Európának kollektív módon. Ezzel rávilágított az euróválság kezdetére.

 

Az Európai Központi Bank létrehozásával a tagállamok saját államkötvényeiket tették ki a fizetésképtelenség veszélyének. A saját nemzeti valutájukban kötvényeket kibocsátó fejlett országok soha nem válnak fizetésképtelenné, hiszen mindig tudnak pénzt nyomtatni. Bár a saját valutájuk ugyan értéktelenedhet, de nem áll fenn a fizetésképtelenség kockázata.

 

Ezzel ellentétben, a külföldi valutában kölcsönt felvevő kevésbé fejlett országok valutatartalékai kimerülhetnek. Amikor fiskális válság sújtotta Görögországot, az egész pénzügyi világ rájött, hogy az eurózóna tagjai a fejlődő országok pozíciójába helyezték saját magukat.

 

Szoros párhuzam figyelhető meg az euróválság és az 1982. évi latin-amerikai adósságválság között, amikor a Nemzetközi Valutaalap csak úgy tudta megmenteni a nemzetközi pénzügyi szisztémát, hogy elegendő összeget adott kölcsön a súlyosan eladósodott országok számára, annak érdekében, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Ugyanakkor az IMF szigorú megszorításokat rótt ki ezekre az országokra, amely számukra hosszú ideig tartó pangást eredményezett.

 

Ezáltal Latin-Amerika elveszített egy egész évtizedet.

 

Manapság Németország teljesen ugyanolyan szerepet játszik, mint akkoriban az IMF.

Bár a helyzet más, de a hatás ugyanaz.

Az euróválság a csőd szélére juttatta a pénzügyi rendszert, melyet csupán szigorú megszorítások kivetésével, valamint a fizetésképtelenség elkerülése érdekében a kérdéses országok - mint például Görögország – számára adott kölcsönökkel lehetett csak elkerülni.

 

Következésképpen az eurózóna hitelezőkre és adósokra vált ketté.

Németország vezetésével létezik egy központ, valamint a periféria, amely a súlyosan eladósodott országokból tevődik össze.

 

Azáltal, hogy a hitelezők szigorú megszorításokat vetnek ki a perifériára, állandósul az eurózóna központra és perifériára történő elkülönülése.

A gazdasági feltételek egyre rosszabbak, ami mérhetetlen emberi szenvedést okoz. A megszorítások ártatlan, frusztrált és dühös áldozatai termékeny táptalajt jelentenek a gyűlölködő beszéd és az idegengyűlölet, valamint a szélsőséges megmozdulások minden formája számára.

 

Ilyen módon a pénzügyi rendszer megőrzése céljából felvázolt politikák és az euró a nyitott társadalom ellentétévé formálják át az Európai Uniót. Nyilvánvaló ellentmondás érzékelhető az euró pénzügyi követelményei, valamint az EU politikai céljai között.

 

A pénzügyi követelményeknek úgy lehetne eleget tenni, ha egyrészt visszaállítanák az 1980-as évek globális gazdaságában uralkodó helyzetet és megállapodásokat, másrészt felosztanák az eurózónát egy központra és a perifériára; ez a fajta állapot viszont egyáltalán nem egyeztethető össze egy nyitott társadalom elveivel.

 

Akár módosítani is lehetne azokon az elképzeléseken, melyek értelmében az euró megőrzése a fő cél, azért, hogy eleget lehessen tenni az EU politikai elvárásainak. Például az egyes országok államkötvényeit Euró-kötvényekkel lehetne helyettesíteni.

A politikai céloknak kellene elsőbbséget élvezniük.

 

Sajnos nem ez történik, ugyanis a pénzügyi problémák igen nyomasztóak, ezáltal kisajátítják a politikusok figyelmét.

Európa vezetői annyira el vannak foglalva a napi válság kérdéseivel, hogy nem marad idejük az intézkedések hosszú távú következményeinek mérlegelésére.

Továbbra is olyan úton járnak, amely állandósítja a központ és a periféria közötti megosztottságot.

A kilátások igen lehangolóak, ezért nem szabad azoknak teret hagyni.

Az Európai Uniót eredetileg a szolidaritás és az együttműködés eszközének gondolták ki.

 

Ma a kíméletlen szükség tartja össze.

 

Ez nem az az Európa, amit szeretnénk, vagy amire szükségünk van. Meg kell állítanunk az elviselhetetlen átalakulást.

Módot kell találnunk arra, hogy ismét magunkévá tegyük a szolidaritás és a közös értékek szellemiségét, amely egykor még jelentékeny módon inspirálta az európai képzeletet.

 



« Vissza