Bejelentkezés

Erőszakos főnökök és a hatalom

A felmérések alapján azok az emberek, akik a munkahelyen a legmagasabb pozíciókat szeretnék megszerezni, arra törekszenek, hogy tarsanak tőlük, ahelyett, hogy megkedveljék őket.

Forrás: economist.com

 

 

 

 

 

 

 

Erőszakos főnök szerepében Meryl Streep

Meryl Streep erőszakos főnök (Miranda Priestly) szerepét játssza „Az Ördög Pradát visel” című filmben

 

 

Egy tanulmány szerint ha a munkahelyen egészen a csúcsra szeretnénk törni, előnyösebb, ha félnek tőlünk, mint ha szeretnek bennünket.

 

Sőt, a zsarnokok ugyanolyan valószínűséggel szereznek maguknak magas társadalmi státuszt, mint a magas képesítéssel rendelkező, kifejezetten értelmes emberek.

 

A tanulmány azt elemzi, hogyan lehet felhasználni a dominanciát és a tekintélyt a magas társadalmi rang és befolyás eléréséért. A pszichológusok körében elterjedt hagyományos nézet értelmében ahhoz, hogy valaki vezetővé váljon, áldozatokat kell hoznia, bizonyítania kell szakértelmét és fontos feladatokat kell vállalnia a közösségen belül.

 


Azonban a valóság ettől igen gyakran eltér.

 

Az emberek sokszor mondják, hogy a főnökük egy zsarnok, vagy törtető, és nem különösebben képzett, viszont nekik mégis pontosan azt kell tenniük, amit a főnökük kér, hiszen ellenkező esetben ők sínylik meg a következményeket.

 

A tanulmányban négy-hat fős csoportokból álló, összesen 191 diákot vontak be a vizsgálatokba, akiknek különféle probléma-megoldó feladatokat kellett elvégezniük. Ezt követően a résztvevők kielemezték egymás befolyásának és vezetői fellépésének hatását, valamint tekintélyét.

A kutatók úgy találták, hogy azok, akiket az emberek dominánsabbnak és tekintélyesebbnek találtak, azokat befolyásosabbnak is értékeltek, másrészt nagyobb hatást gyakoroltak az adott feladatokra is.

 

Ezt követően a résztvevők problémamegoldó gyakorlatokkal kapcsolatos rövid videó-klipeket néztek végig. Ennek során jóval több figyelmet fordítottak azokra a videóban szereplő személyekre, akiket dominánsabbnak, vagy tekintélyesebbnek láttak.

 

A tanulmány következtetései alapján egy adott személy befolyásának mértékét egyáltalán nem érintette az, hogy mások mennyire szerették vagy kedvelték. Egyáltalán nem meglepő, hogy a domináns egyéneket nem sokan kedvelik, ennek ellenére mégis befolyásosak.

 

A hozzáértő emberek nem szükségszerűen válnak jó vezetővé, hiszen a legfontosabb, ha valaki tisztában van azzal, hogyan tudja a saját maga hasznára fordítani a tekintélyt.

Elengedhetetlen az a képesség, ami rábírja a többieket arra, hogy kövessenek bennünket.

A dominancia igen fontos az irányításhoz.

Tudni kell élvezni a megbízással járó kihívásokat, és azt a folyamatot, ahogy saját nézőpontunkat megismertetjük másokkal. Bár a túlzott dominancia taszítja az embereket, ugyanis senki sem szeretne autokratákat követni. Szélsőséges esetben mindezt zsarnokoskodásként lehet értelmezni.

 

Ugyanakkor a zsarnokok sokszor gyávák is, és olyan dominanciát szeretnének elérni, amivel nem rendelkeznek.

 

A dominancia és a tekintély nem szükségszerűen tekinthetők jellemvonásoknak; ezek bárki által felhasználható és bevethető stratégiák. A siker persze másmilyen is lehet.

 

A tanulmányban azt is vizsgálták, hogy egy csoport teljesítménye szempontjából a domináns vezető, vagy pedig a tekintélyes vezető számít–e megfelelőbbnek. Az eredmények alapján a különböző típusú vezetőkkel rendelkező csoportok eltérő jellegű feladatokban teljesítenek jobban.

 

A gyors döntéshozatalt igénylő feladatok esetén sokkal kiválóbbnak bizonyul a domináns vezető jelenléte. Viszont a nagyobb kreativitást igénylő problémáknál a tekintélyes vezető csoportjai járnak jobban, mivel itt az intuitív megérzések elengedhetetlenek.



« Vissza