Bejelentkezés

Az energiaköltségek emelkedni fognak

Az EU széndioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere. Szénkibocsátás-csökkentési célok. 

Forrás: cfo-insight

 

 

 

CO2 kibocsátásra figyelmeztető jelek

 

Az ingyenes szénkibocsátási egységek ideje lejárt.

 

Az idei évtől kezdve az olyan cégeknek, mint a német BASF vegyipari vállalat, rá kell ígérniük szénkibocsátási egységeik egy részére, az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) megfelelően. Európában száz BASF gyártóüzem és erőmű tartozik az említett követelményrendszer alá.

 

Mindez bizonyára igen költséges a világ legnagyobb vegyi vállalata számára. A cég évi 10 millió tonnányi hiányt jósol, amit szénkibocsátás jogok megszerzésével kell fedeznie. Főleg a szén piaci árától függ, hogy a vállalat pénzügyi igazgatójának mennyit kell majd energiára költenie.  

 

Ezért a BASF folyamatosan szemmel tartja az Európai Parlament döntéseit.

  

Az Európai Bizottság átmeneti időre felfüggesztette az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében használt kibocsátási egységek kereskedelmét, az elmúlt hónapokban a nemzeti regiszterekben jelentkező biztonsági problémák miatt.

 

Ugyanakkor az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága úgy döntött, hogy ideiglenesen elhalasztja 900 millió tonna széndioxid-kibocsátási egység 2013 és 2015 közötti időszakban előirányzott aukcióját. A jelenlegi elképzelések szerint a széndioxid-kibocsátási egységek 2018 és 2020 között kerülnek piacra.  

Az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy az ár ismét erősödjön, hiszen legutóbb rekord-alacsony 5 eurót számoltak tonnánként.

A Bizottság attól tart, hogy az alacsony szénárak következtében az ösztönzés is lanyhul, vagyis a vállalatok a kibocsátások csökkentése érdekében egyre kevesebb befektetést fognak eszközölni. 2008-ban a kezdeti ár tonnánként még 30 euró volt.

 

Mivel még semmi sem lett kőbe vésve, az Energia-intenzív iparágak fokozzák lobbizási tevékenységeiket. Az Eurofer igazgatója, Gordon Moffat állítása szerint amennyiben tovább emelkednek az energiaárak, az európai versenyképesség igen nagy veszélybe kerül.

Hozzátette, hogy az EU emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS) továbbra is működik, és a kibocsátások csökkentésével kapcsolatpsan kitűzött cél elérhető lesz.

A magasabb szénár hozzájárul a 2020-ra tervezett 20%-os szénkibocsátás-csökkentés megvalósításának költségeihez. Európa és az Egyesült Államok között az energiaköltségekre vonatkozó differencia tovább szélesedhet. Az amerikai vállalatok jelenleg a palagáz kereskedelmének virágzásából húznak jelentős hasznot, ugyanis ennek köszönhetően a földgázárak is visszaesnek.

  

Azonban az Ernst & Young Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások hálózatának igazgatója, Andreas von Saldem véleménye szerint ez az okfejtés nem igazán foglalkozik az energiaköltségekkel kapcsolatban felmerülő valós problémákkal. Ahelyett, hogy azt vizsgálnák, milyen következményei lehetnek ennek a döntésnek, a vállalatoknak inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogyan fokozzák energiahatékonyságukat.

 

Ez az egyetlen fenntartható módja az energiaárak hosszú-távú csökkentésének.

 

A vállalatok pénzügyi igazgatóinak az éves költségvetés egy részét energiahatékonysági technológiákra kell fordítaniuk.

  

Az európai vállalatok ma még lemaradásokkal küszködnek. A gazdasági növekedésnek és a gyártási technológiákba történt legújabb befektetéseknek köszönhetően a BRIC államokban számos gyártóüzem sokkal energia-hatékonyabb, mint Európában.

 

Ezt a feladatot az európai vállalatok vezetésének is komolyan kell vennie.

 

Annak érdekében, hogy a 2%-3%-os növekedés mellett a kibocsátások 20%-os csökkentése megvalósítható legyen, a vállalatoknak termékenként 50%- 70%-al kell növelniük energiahatékonyságukat.

  

Ha egy vállalat ezt el tudja érni, akkor elmondhatja, hogy a szénkibocsátásokkal kapcsolatos aggodalma már csak a múlté.

 

 

 

Füstölő gyárkémény, előtte behajtani tilos tábla



« Vissza