Bejelentkezés

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése

A fennálló rendkívüli helyzet kapcsán sok egyéni vállalkozónál felmerül a kérdés, hogy bevétel hiányában szüneteltesse-e vállalkozását. A lehetőség adott, de nagyon figyelni kell arra, hogy az egészségügyi ellátásra jogosult maradjon az illető. Az alábbiakban foglaltuk össze milyen teendői vannak ilyen esetben a vállalkozónak.

Forrás: www.skik.hu 

 

 

Az egyéni vállalkozónak jogában áll tevékenységét szüneteltetni. Ezt természetesen akkor is megteheti, ha KATA adónemben adózik.

 

A szüneteltetés bejelentésére külön internetes felület szolgál. Ez a www.skik.hu linkjén érhető el. Az elektronikus felület használatához rendelkezni kell Ügyfélkapuval. A felületen az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése külön menüpontban található. A szüneteltetés a bejelentés megtételének napját követő nappal kezdődik.

 

A Belügyminisztérium Okmányfelügyeleti Főosztálya a bejelentés beérkezését követően az egyéni vállalkozó ügyfélkapujára értesítést küld. Ebben visszaigazolja a bejelentés rögzítését, ez a válasz tartalmazza a szüneteltetés kezdő napját is. A technika ördöge azonban nem alszik, ezért a webes ügysegéd tájékoztatója fel is hívja a figyelmünket arra, hogy az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. A bejelentett adatok ezen felül ellenőrizhetőek az Egyéni vállalkozók nyilvántartásában is.

 

A vállalkozási tevékenységet legalább egy hónapig kell szüneteltetni. A tevékenység legfeljebb 2 évigszüneteltethető. Ha az említett időtartam letelt, akkor az egyéni vállalkozás automatikusan megszűnik. Kivéve, ha az egyéni vállalkozó ezt megelőzően bejelenti tevékenységének újbóli megkezdését.

A szüneteltetést nem kell külön bejelenteni a NAV-nál. Erre azért nincs szükség, mert a szüneteltetésről a NAV-ot az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartását vezető hatóság értesíti.

Katás egyéni vállalkozónak nem kell tételes adót fizetnie arra a hónapra, amelynek egészében tevékenységét szüneteltette. De ez csak akkor igaz, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét valóban nem folytatta.

 

Ha az egyéni vállalkozó a bejelentést 2020. március 22-én tette meg, akkor 2020. március 23-tól szünetelteti tevékenységét. 2020. március hónapra még kell tételes adót fizetnie, mivel nem egész hónapban szüneteltette tevékenységét. 2020. április hónapra már nem kell tételes adót fizetnie, ha a hónap egészében szünetelteti tevékenységét, valamint azt ténylegesen nem is végzi.

 

A NAV felé a tételes adó alóli mentesülésről és annak jogcíméről bejelentést kell tenni. 

Ebben meg kell adni az első hónapot, amelyre a szüneteltetés miatt nem kellett tételes adót fizetnie. Bejelentés hiányában előfordulhat, hogy a NAV a tételes adót az adószámlán továbbra is előírja.

 

A bejelentés részletei:
=> A bejelentést a 20T101E nyomtatvány benyújtásával kell megtenni.
=> Azt az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal kell kitölteni és elektronikusan elküldeni.
=> Az ÁNYK és a 20T101E nyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető.

A nyomtatvány „A02”-es lapján a 14. sorban, a „Tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülés bejelentése” megnevezésű blokkot kell kitölteni. A kitöltést a következők szerint elvégezni.
- „U/T” szöveg melletti négyzetbe „U” betűt;
- a következő sorban kell megadni azt a hónapot, amelyre a szüneteltetés miatt először nem kellett tételes adót fizetni;
- „Bejelentem, hogy a jelölt tárgyhónapban a következő ok miatt nem keletkezett tételesadó-fizetési kötelezettségem.” mondat melletti négyzetbe a „4” számot kell beírni (ehhez tartozó szöveg „a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette”).

 

A szüneteltetés miatt több hónapra is lehet mentesülni a tételes adó fizetése alól.

Ekkor a második és azt követő hónapokra vonatkozó mentesülésről nem kell bejelentést tenni a NAV felé. Nem kell benyújtani a 20T101E nyomtatványt. Ugyanis a mentesülés első hónapjára vonatkozó bejelentés alapján a NAV hivatalból vizsgálja a szüneteltetés időtartamát. A NAV nem könyveli az adószámlán a tételes adót, ha megállapítja, hogy a szüneteltetés a naptári hónap egészében fennállt.

 

Jelen helyzetben kiemelten fontos, hogy a katás egyéni vállalkozónak nincs biztosítása arra hónapra, amelyre nem kellett tételes adót fizetnie. Emiatt erre a hónapra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

 

Mikortól és hogyan kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

A 20T1011 nyomtatvány benyújtásával köteles a NAV felé jelezni. A nyomtatványon meg kell adni azt a napot, amelytől a járulékot fizetni kell. A járulék havi összege 2020-ban 7 710 Ft (napi 257 Ft). Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról: www.nav.gov.hu

 

 

Ne feledjük el a 45 napos szabályt! A 45 nap letelte után szűnik meg a biztosítottság.

Részletes leírás:

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn, azzal, hogy 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz a járulékfizetés céljából.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

A passzív jogra is tekintettel a járulék fizetési kötelezettség a következők szerint  alakul: biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, amennyiben a belföldinek minősülő személy korábbi jogviszonya legalább 45 napig fennállt, vagy a 45 napnál rövidebb biztosítási jogviszonyt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya.

 

Ha újra elindul minden

Az internetes felületen kell bejelenteni az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetésének befejezését. Ez külön menüpontban található. Az internetes felületet nem lehet használni, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik ügyfélkapuval!

 

A szüneteltetés befejezésének bejelentését követő nappal kezdődik újra az egyéni vállalkozói tevékenység.

 

A Belügyminisztérium Okmányfelügyeleti Főosztálya a bejelentést beérkezését követően az egyéni vállalkozó ügyfélkapujára értesítést küld. Ebben visszaigazolja a bejelentés rögzítését. Az értesítés tartalmazza a szüneteltetés utolsó napját is.

 

Például az egyéni vállalkozó 2020. április 21-jén bejelenti, hogy megszünteti a szüneteltetést. Ekkor a vállalkozási tevékenység 2020. április 22-én kezdődik újra. 

 

2020. április hónapra már fizetnie kell katásként a tételes adót. Ezért erre a hónapra nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ezt a 20T1011 nyomtatványon köteles a NAV felé jelezni. A nyomtatványon meg kell adni azt a napot, ameddig a járulékot kellett fizetni. (A teljes hónap vége, amikor szünetelt a vállalkozás)

 

A tevékenység szüneteltetése miatt nem kell soron kívül kata bevallást benyújtani. A naptári évre, vagy ennél rövidebb katás időszakra vonatkozó bevallást a naptári évet követő év február 25-ig kell benyújtani. 

 

A tételes adó alóli mentesülés következményei

A kata alanyai évi 12 millió forint bevételre tehetnek szert többletadó nélkül. Ez az értékhatár azonban csak az egész évben katás gazdálkodókra érvényes, azokra, akik minden hónapra megfizették a tételes adót.

 

Arányosítani szükséges a szünetelő vállalkozásoknál. Ha egy egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, majd május 31-től július 1-ig dolgozik, (3 naptári hónapban van vállalkozói tevékenysége) és utána ismét szüneteltet, 3 milliós bevételre jogosult, és természetesen a tételes adót is háromszor kell megfizetnie. Ha a katás vállalkozás csak 1 napig is végez tevékenységet egy adott hónapban, arra a hónapra meg kell fizetnie a tételes adót.

 

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentése az önkormányzatnál

Az önkormányzat a szüneteltetésről a közhiteles nyilvántartásból tudomást szerezhet. Ennek alapján a szüneteltetés időszakát saját nyilvántartásába bejegyezheti. Ebben az esetben nincs szükség a szüneteltetés bejelentésére az önkormányzat felé. Az önkormányzat adócsoportjánál ezzel kapcsolatban érdemes tájékozódni. 


Ha az önkormányzat ezt nem teszi meg, akkor az egyéni vállalkozó köteles bejelentést tenni. Abban közli szüneteltetés kezdő és befejező napját a helyi önkormányzattal – mint helyi adóhatósággal –.  A bejelentésre az önkormányzat nyomtatványt rendszeresít.

 

Az Önkormányzatoknál sok esetben az iparűzési adóval kapcsolatban elektronikus ügyintézésre is van lehetőség. Bejelentést nem lehet tenni, ha szüneteltetés kezdetéről és végéről az Önkormányzat a közhiteles nyilvántartás alapján már tudomással bír. A tevékenység szüneteltetése miatt viszont iparűzési adó bevallást kell benyújtani.  Azt a szüneteltetés első napjától számított 30 napon belül kell beadni. A bevallást a naptári év első napjától a szüneteltetés első napját megelőző napig terjedő időszakra kell benyújtani.

 

Az egyéni vállalkozó tevékenységet év közben is megkezdhette. Ha év közben kezdődött meg a szüneteltetés is, akkor a bevallási időszak más lesz. Ekkor a bevallást a tevékenység megkezdésének napjától a szüneteltetés első napját megelőző napig terjedő időszakra kell beadni. Az egyéni vállalkozó tevékenységet adott évben újbóli megkezdheti, ha legalább 1 hónapig szüneteltette tevékenységét. Ekkor bevallást a tevékenységének újbóli megkezdésének napjától az év utolsó napjáig terjedő időszakra kell beadni. A határidő a tárgyévet követő év május 31-e.

 

Szüneteltetés bejelentése a kamaránál

A székhely szerinti kamaránál bejelenthető a tevékenység szüneteltetése és annak befejezése. Az egyéni vállalkozó nem minden esetben mentesül a szüneteltetés miatt az éves kamarai hozzájárulás megfizetése alól. Akkor nem kell az adott évre hozzájárulást fizetnie, ha a naptári év egészében szüneteltette tevékenységét. 

 

Forrás: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara



« Vissza