Bejelentkezés

A világ legboldogabb nemzetei

A Columbia University által 2013-ban elkészített beszámoló szerint Európa északi országai a legboldogabbak. A jóval kevésbé elégedett nemzetek közé sorolható Egyiptom és az eurózóna adósság-sújtotta államai.

Forrás:cnn.com

 

 

 

Házak Dániában

Dánia a világ legboldogabb országai közé tartozik

 

 

A világ boldogságára vonatkozóan a Columbia University által 2013-ban elkészített beszámoló szerint azoknak az embereknek, akik nagy boldogságot és megelégedettséget várnak az élettől, Európa északi területeit kell megcélozniuk, azonban mindenképpen el kell kerülniük Egyiptomot, az eurózóna területén pedig a válság által leginkább sújtott országokat.

 

A százötvenhat országot felölelő felmérés alapján a világ legboldogabb országai közé tartozik Dánia, Norvégia, Svájc, Hollandia és Svédország.

 

 

 

 

Zászlaikat lengető norvég gyermekek, népviseletben

A norvégok a legmegelégedettebb nemzetek közé tartoznak

 

 

Ezzel szemben Ruanda, Burundi, a Közép-Afrikai Köztársaság, Benin és Togo nemzetei – mindegyikük a Szubszaharai-Afrika (vagy más néven Fekete-Afrika) területén él – a legkevésbé elégedettek az életükkel.

 

 

A világ 17. helyét az Egyesült Államok foglalja el az általános boldogság vonatkozásában, de  még így is lemarad Kanada (6.), Ausztrália (10.), Izrael (11.), az Egyesült Arab Emirátusok (14.), illetve Mexikó (16) mögött.

 

A felmérés az Egyesült Királyságot a világ 22. legboldogabb országaként említi. A többi fontosabb nemzet között szerepel Németország (26.), Japán (43.), Oroszország (68.) és Kína (93.) is.

2010. és 2012. között került sor a globális felmérés lefolytatására, amely az Earth Institute (Columbia University) által összeállított és tavaly nyilvánosságra hozott rangsort tartalmazza. A beszámoló szerint amíg „az elmúlt öt év során a világ valamivel boldogabb és bőkezűbb hellyé vált”, addig jó néhány országban számottevően hanyatlott a jólét és csökkent az emberek jó közérzete a gazdasági ingadozások és a politikai zűrzavarok következtében.

 

E tekintetben Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is drámai zuhanást élt át az euróövezetben kirobbant válság hatásai miatt; ráadásul a legutóbbi politikai és polgári zavargások hajnalán Egyiptom, Mianmar és Szaúd-Arábia szintén hatalmas visszaesést tapasztalt.

A boldogság terén Egyiptom nemzete szenvedte el a legnagyobb bukást. Az 1-től 10-ig terjedő skálán – ahol a 10-es jelenti a legboldogabbat – Egyiptom 2012-ben már csak 4.3-as értéket ért el a 2007-ben mért 5.4-hez képest.

 

A beszámoló szerint az említett veszteség sokkal súlyosabb annál, mint ami pusztán csak az alacsonyabb jövedelmekből adódhat. Kiemelte, hogy a szóban forgó országokban a boldogság mértékének negatív változásában leginkább közreműködő tényező annak "köszönhető", hogy  az emberi szabadságjogok egyre szűkebb korlátok közé szorulnak az egyén saját életét érintő kulcsfontosságú választásainak és döntéseinek meghozatalakor.

 

 

Ezzel szemben valamennyi vizsgált ország közül Angola, Zimbabwe és Albánia élvezhette a legjelentősebb fejlődést.

 

Érdekes, hogy regionális alapon - az élet értékelésénél - a lehető legnagyobb javulás Latin-Amerikában, a Karib-tenger környékén, valamint a Szubszaharai-Afrikában jellemző. A korrupció csökkenése szintén hozzájárult ehhez a fejlődéshez.

 

 

A népeik boldogságának javítására törekvő kormányoknak az egészségügyi költségvetésből nagyobb összegeket kellene szánniuk a mentális betegségek kezelésére, melyek a legnagyobb szenvedések és bajok előidézői a vizsgált országokban.

 

Az emberek számtalan dolog miatt lehetnek boldogtalanok, a szegénységtől kezdve, a munkanélküliségen, vagy a család széthullásán át, egészen a fizikai betegségekig. A legtöbb probléma gyökere a krónikus mentális betegségekben keresendő valamennyi nemzet esetén.

 

Amennyiben valóban egy boldogabb világra vágyunk, teljesen új eljárásokra kell áttérnünk a mentális egészség megőrzése érdekében.

 

A világ boldogságát mérő 2013. évi beszámoló egy szerteágazó globális mozgalomra épül, amely a kormányoktól és a politikusoktól megköveteli a gazdasági növekedésre fektetett hangsúly mérséklését, valamint az emberek általános jó közérzetének javításában közreműködő politikák előtérbe helyezését.

 

1972-ben Jigme Singye Wangchuck király elsőként alkotta meg a bruttó nemzeti összboldogság elméletét. Később ez a koncepció világszerte utat tört, beleértve az Egyesült Királyságot, Németországot és Dél-Koreát is. 2011. júniusában az Egyesült Nemzetek Szervezete arra bátorította a tagországokat, hogy értékeljék népük boldogságát a közpolitikák megfelelő irányítása és átalakítása céljából.

 

A társadalmi fejlődés gazdasági lépéseit össze kell egyeztetni a szubjektív jóléthez szükséges intézkedésekkel, avégett, hogy az előrelépés ne csupán jelentékenyebb gazdasági teljesítményhez, hanem az élet különböző területeinek széleskörű fejlődéséhez vezessen.

 

 



« Vissza