Bejelentkezés

A munkavégzés és az emberek globalizációja

A globalizáció átalakítja a munkavégzést. A transznacionalitás fogalma. Egyes munkafolyamatok megszűnése és az újak megjelenése.

Forrás: bbc news

 

 

 

 

 

A föld bolygóról kép

Egy pici nagybolygó: az összekapcsolhatóság és a globalizáció következtében világszerte állások milliói tűnnek el

 

 

A tényező, ami alapjaiban formálja át a munkavégzést, az abszolút összekapcsolhatóság.

 

 

A közeljövőben világszerte legalább ötmilliárd ember fogja felhasználni a mobil szolgáltatás eszközeinek valamely formáját különféle információk letöltéséhez, az információkhoz való hozzáféréshez, és az elérhető képzésekhez.

Egyesek olyan intellektuális képességekkel és motivációval rendelkeznek, melyek segítségével – a világon bárhol is szülessenek, vagy éljenek - ténylegesen ki tudják használni ezt a lehetőséget.  Mivel ezek az emberek a globális tehetségek táborához kívánnak csatlakozni, a kreatív és „vibráló”, élettel teli városokba vándorolnak.

 

Így a tehetséges emberek tömegei fognak egymással versenyre kelni.  

 

Ez háromféleképpen érinthet bennünket: munkából való kieséssel, a virtuális munkavégzés globalizációjával, és a transznacionalitás kialakulásával.

 

 

Munkából való kiesés

 

Az összekapcsolhatóság és a globalizáció eredményeképpen világszerte állások milliói tűnnek el.

 

Ez elsősorban a középfizetési kategóriákhoz tartozó, és közepes képzettségi szintet megkövetelő állások - pl. titkárnők, vagy szalagnál dolgozó munkások - esetén fordul elő. Ezek a foglalkozások azért kerültek veszélybe, mert alacsonyabb munkabérekért bármely más régióba áthelyezhetőek, vagy pedig új technológiákkal helyettesíthetőek.

 

Az egyik oldalon láthatjuk a magas képzettséget igénylő és kiemelkedő béreket kínáló állásokat - pl. befektetési bankárok, jogászok, mérnökök, IT specialisták esetén -, melyek egyrészt összetett tudást, ismeretanyagot és szakértelmet igényelnek, másrészt technológiával nem helyettesíthetőek.

 

Ezeket a pozíciókat várhatóan jól meg fogják fizetni.

 

A mérleg másik oldalán találhatóak a minimális végzettséget igénylő, alacsonyan fizetett állások, úgy, mint a fodrászok, pincérek, pénztárosok és a bolti eladók. Az ilyen munkákat nagyon nehéz automatizálni, mivel a munkavállalóknak személyesen is ott kell lenniük a helyszínen.

Viszont számos ilyen állás csupán korlátozott mértékű képzést igényel, ezért bő a munkaerő kínálat. Így a bérek mindig versenyképesek maradnak.

 

 

A virtuális munka globalizációja

 

A nyugati országok lakosságának képzése következtében kialakult pozícióbeli előny nagyon hamar el fog tűnni - még a magasabb képzettséget megkívánó pozícióknál is -, hiszen az online oktatási platformok összekötik a diákokat, és lehetővé teszik, hogy hasonló képzéshez és állásokhoz jussanak.

 

Ez azt jelenti, hogy egy indiai faluban élő fiatal ugyanolyan tapasztalatokhoz és ismeretanyagokhoz juthat hozzá, mint a New York belvárosában megtalálható társai.

 

Ugyanakkor bár képzettnek lenni fontos, az állások megszerzése további problémákat is felvethet.

 

Mit tehet egy magasan képzett ember egy kis indiai faluban?

 

Úgy tűnik, hogy az elkövetkező évtizedben már a világ legtávolabbi pontjain élő emberek is képesek lesznek online globális feladatokon és projekteken dolgozni.

Elméletileg élhetünk Üzbegisztánban, Uruguayban vagy akár Ugandában is, a nemzetgazdaság állapota nem szükségszerűen befolyásolja a megfelelő állások felkutatásának lehetőségeit, mivel a virtuális piacok átszelik az említett nemzetgazdaságokat.

Jelenleg az olyan platformok, mint az oDesk, eLance és a Guru, összekötik a speciális igényekkel rendelkező fogyasztókat a megfelelő eladókkal: ezáltal a világ minden táján hozzáférést és megközelítési lehetőségeket biztosítanak a weblap tervezőknek, a szoftver programozóknak, az eladóknak, a fordítóknak és az adminisztrátoroknak is.

 

Ezek a platformok a legkülönbözőbb helyeken élő fogyasztókat és eladókat is gyorsan össze tudják hozni.

 

Minden lehetőség fennáll arra, hogy a képzés és munkavégzés kombinációja olyan régiókra terjedjen ki leginkább, ahol a legtehetségesebb és legmotiváltabb emberek élnek.

 

A transznacionalitás kialakulása.

 

A képző– és munkaerőpiac globalizációja járul hozzá a transznacionalitás fejlődéséhez. Régen ezt a kifejezést csak vállalatok esetén alkalmazták, de ma már emberekre is kiterjed. Csoportjaik világszerte megtalálhatóak, bármikor készen állnak a költözésre és az áttelepülésre - globális foglalkoztatási és befektetési eshetőségek alapján meghozott döntéseik szerint.

 

Ez a globális elit fogja kifejleszteni azokat a kompetenciákat, melyek a vezetési stílus, a kulturális érzékenység és a szociális hálózatok tekintetében hidat emelnek az egyes társadalmak között.

 

A több nyelvet beszélő és nem ritka esetben kettős állampolgársággal rendelkező, transznacionalitásra alkalmas emberek tudnak alkalmazkodni a globális szervezetek számára fontos kultúrák közti kommunikáció eltérő típusaihoz.

 

Régen a transznacionális képességekkel rendelkező emberek elsősorban a fejlett nyugati területekről származtak. Ma viszont a világ számos országában élnek, és a jelek arra mutatnak, hogy ez az egyensúly továbbra is fennáll.

 



« Vissza