Bejelentkezés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kárenyhítő javaslatai

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány érintett tagjai részére eljuttatta a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére vonatkozó javaslatait.

Forrás: www.veszpremikamara.hu

 

 

 

A beérkező vállalkozói javaslatok feldolgozása továbbra folyamatos. Az ágazati igények kezelésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hat munkabizottságot hozott létre, amelyek szintén megkezdték munkájukat és javaslatokat készítenek.

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 
összegző, azonnali beavatkozást igénylő javaslatai:

Az új koronavírus gazdasági hatása megjelenik mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) elsősorban a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelésével kíván foglalkozni. Fontos megállapítás, hogy a mostani krízishelyzet nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak kezelése is eltérő eszközrendszert igényel, amelynek egyik alapvető eleme a célzott és egységes kormányzati kommunikáció.

Megjegyezzük, hogy az MKIK kiegyenlített érdekstruktúrát képvisel, amely során az állami, a vállalati és az érdekképviseleti érdekeket egyaránt figyelembe veszi. Jelen helyzet kezelésében a kényszerszolidaritás és az aszimmetrikus tehermegosztás elvét tartjuk mérvadónak — mindaddig amíg a gazdasági helyzet ezt úgy kívánja. Mindez azt jelenti, hogy az állami szerepvállalás dominanciája mellett a munkaadó és a munkavállalói oldalnak is egyaránt ki kell vennie a részét a tehervállalásban.

 

A kialakult jelenlegi helyzetben az elsődleges feladat a vállalkozások vonatkozásában

  • a jelenlegi helyzetnek megfelelő működőképesség feltételeinek biztosítása,
  • a vállalati cash-flow javítása, valamint
  • a foglalkoztatási szint fenntartása
  • beruházási szint jelentős visszaesésének elkerülése.

Mindez rendszerszintű beavatkozást igényel, egy gördülő cselekvési program formájában.

 

Az MKIK azonnali javaslatai:

  • Szükségesnek tartjuk a javasolt beavatkozások azonnali bevezetését, és annak rövidtávon történő fenntartását (jelenlegi helyzet alapján 3 hónapban határozunk meg).
  • A beavatkozások ne differenciáltan (azaz kerülve a rászorultsági helyzet mérlegelését) kerüljenek bevezetésre, hanem azonos elvek alapján, fejkvóta alapú támogatási rendszerrel. Mindez gyorsan, hatékonyan és rugalmasan bevezethető eszköz.
  • A további állami támogatások esetében javasolt az ágazati sajátosságok és a sérülékenységi mérték figyelembevétele.
  • A vállalati cash-flow javítása érdekében kiemelten fontos a bérköltség és az ahhoz kapcsolódó valamennyi közteher megfizetésének fenntartása. Mindennek érdekében javasoljuk a bruttó bértömegre rakodó teljes közteher állam általi átvállalását (azaz a vállalkozásokra nézve, annak elengedését). Ehhez kapcsolódóan további lehetőségek mérlegelésére is javaslatot fogalmazunk meg: adó- és járulékfizetési moratórium elrendelése, valamint a SZOCHO csökkentésének azonnali, 2020. április 1-i dátummal történő bevezetése.
  • A rövidlejáratú hitelek (folyószámlahitel, forgóeszközhitel, rulírozó hitelek stb.) automatikus meghosszabbítása. A hitelezési feltételek kidolgozása a Magyar Nemzeti Bank és a teljes bankrendszer együttműködésével kerüljön megvalósításra.
  • A termelési kapacitás fenntartása kerüljön a fókuszba, és annak költségvonzatának elszámolásában az alábbi lehetőségek merülhetnek fel: költségmegosztás, költségátütemezés és költségáthárítás. Mindez állami, munkáltatói és munkavállalói együttes részvétellel valósulhat meg.
  • A termelési kapacitások fenntartása érdekében megfontolandó a raktárra történő termelés állami támogatása (raktárkapacitás biztosítása, ÁFA-befizetés halasztása, raktározás közvetlen és közvetett költségeinek támogatása).
  • Az állami (és önkormányzati) beruházások folytatása, az EU-s és hazai pályázati források kifizetésének meggyorsítása.
  • Rendelkezésre álló — és beragadt — EU-s források célzott, haladéktalan átcsoportosítása.
  • Fontosnak tartjuk, hogy az állam, már most készüljön a gazdaság újra indulásának lehetséges üteméhez igazodó rugalmas beavatkozásokra. Mindez nemzetgazdasági versenyképességi előnyt jelenthet hazánk számára.

 


 

Az alábbiakban a kereskedelmi ágazatra vonatkozó MKIK javaslatok olvashatók:

 

KERESKEDELEM  JAVASLATOK

 

Kérjük a Kormányzatot, illetve az Országgyűlést, hogy

  1. Az élelmiszerkereskedelem frontvonalában dolgozó, azaz a vásárlókkal közvetlen kapcsolatba kerülő személyzetet nyilvánítsák kiemelt fontosságú személyeknek és tegyék számukra elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket.
  2. adjon egyértelmű iránymutatást a kialakult helyzetben, melyek a munkavállalók és a munkaadók kötelességei, jogai és lehetőségei.
  3. dolgozzák ki az esetleges otthonelhagyási tilalom esetére az áthaladási engedély rendszerét az élelmiszerellátásban részt vevők számára (gyártás, szállítás, kereskedelem).
  4. tegye lehetővé, hogy a koronavírus hatására bekövetkező forgalomcsökkenés mértékét figyelembe véve az üzlethelységek, szolgáltató helyek bérbeadói és bérlői között, a bérleti díjak tekintetében, 2020. március 1-jei hatállyal sor kerülhessen a szerződések módosítására.
  5. kérje fel a bankokat, hogy működjenek együtt a meglévő hitelszerződések fizetési átütemezésében.
  6. hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amely 0%-os hitellel segíti áthidalni a koronavírus helyzet károsult szektorainak érintettjeit
  7. szankcionálja a szerződéses kapcsolatokban a koronavírus okán kialakult diszkriminatív részteljesítést, ill. nem teljesítést.
  8. vizsgálja meg és mérsékelje a gazdálkodók improduktív terheit, mert azok nagyban nehezítik majd a válságból való kilábalást. (pl. agrárkamarai tagdíj, élelmiszerlánc felügyeleti díj)
  9. folytasson egyeztetéseket az Európai Unióval annak érdekében, hogy módosítsák az elkövetkezendő időre előirányzott Európai irányelvek végrehajtásnak határidejét.
  10. Szabályozza egységesen az üzletek nyitvatartását (Fontos, hogy országosan egységes szabályozás legyen).
  11. egységes munkajogi állásfoglalás kell a munkavállalók díjazásukról, ennek állami alapokból való megtérítéséről – tekintve, hogy több ismert okból várható munkaerő kiesés lesz a boltokban.
  12. A szükséghelyzet miatt már leállt területekről (idegenforgalom, vendéglátás, nem élelmiszer kereskedelem stb.) a munkaerő átirányítása. Ez rövidesen megjelenik az élelmiszer feldolgozóknál is.
  13. Ha sok bolti dolgozó esne ki, át kell térni a rövidített, egy műszakos nyitvatartásra (a vevők gyorsan meg fogják szokni).
  14. A cégek mérleg leadási határidejét ki kell tolni a veszélyhelyzetet követő 30 nappal , mert sok helyen ( pl. Nincs írásbeli szavazás) nem tudják az Rt. Közgyűlést megtartani a 100 fős korlátozás miatt.
  15. A békéltető testületek, ahol egyébként tapasztaltabb korosztály alkotja a testületek zömét ragaszkodnak a személyes megjelenésekhez. Törvényi kötelezettség a megjelenés, de ezeket fel kellene függeszteni átmenetileg – egyébként mérséklődhet a békéltető testületek népszerűsége.
  16. Javasoljuk, hogy a táppénzes papírt elektronikusan is (email melléklet, e-papír, stb) el lehessen juttatni a munkáltatónak.
  17. Javasoljuk, hogy a trafikok nyitvatartási idejét ne korlátozzák, tekintve, hogy azok magyar tulajdonban lévő családi vállalkozások, és egyúttal termékporfóliójukat tekintve részben mérsékelhetik az élelmiszerüzletek terhelését.
  18. Át kell gondolni a vidéken működő gazdaboltok esetleges teljes bezárásának hatását: A háztáji gazdaságok takarmány és vetőmag ellátását tenné teljesen lehetetlenné. Nagyon nagy lenne a baj, hiszen a jószágokat is etetni kell!
  19. Teljes joggal már mindenkinek megköszönték állami vezetőink a megfeszített munkát. A kereskedelem is megérdemelné, az ott dolgozó 3-400 ezer ember, akik a fertőzésnek közvetlenül kitéve végzik a lakosság mindennapi ellátását.
  20. Az árubeszállítás zökkenőmentes biztosítása érdekében kérjük, hogy a szükségállapot idejére oldják fel a behajtási engedéllyel megközelíthető közterületekre vonatkozó súlykorlátozást.
  21. A bevásárlóközpontokban zéró közeli forgalom a kimutatható, így a bérleti díj kigazdálkodása lehetetlen. A mai nappal meghozott döntés értelmében a boltoknak 15 órakor be kell zárniuk. Vélhetően a boltok tömeges bezárásával lehet számolni, hisz jelenlegi helyzetben csak mindennapi létszükséglethez tartozó termékek vásárlásával lehet számolni. Mind erre tekintettel fontos megvizsgálni a támogatás lehetőségét.
  22. A kialakult helyzet miatt az online vásárlás kihasználtsága nőni fog. Főképpen azért, mert ez sok vásárlónál és termékkörnél nem csak lehetséges alternatíva, hanem lehet, hogy az egyetlen megoldás lesz. Az idehaza működő ~8-9e webáruház egy jó része azonban nem lesz felkészülve a plusz terhelésre, illetve sok áruház eleve nem is a megfelelő (elvárható) színvonalon működik. Ezen kívül maga a szektor rendkívül alkalmas arra, hogy teret adjon a visszaélésekkel operálókra. Ezért fontosnak tartjuk, ha a kormányzat kommunikációjában benne lenne, hogy mint ahogy a tisztességtelenül árazó (indokolatlanul árat emelő) ügyeskedőkre is teljes szigorral sújtanak, úgy ez az online értékesítésben felmerülő visszaélésekre, szabálytalanságokra is igaz lenne. Ennek tükrében:
    • fokozottan ellenőriznék a nem teljesítéssel kapcsolatos bejelentéseket, kiemelve azokat az eseteket ahol előre fizetés történt.
    • célzott és szigorú ellenőrzések kellenek, ott, ahol a gyanú felvetődik (automatikusan ne kérjenek be ár és készletadatokat).
    • szigorú büntetéseket helyeznének kilátásba azoknál a kereskedőknél, akik nem saját árukészlettel dolgoznak, de "raktáron lévő", "azonnal rendelhető" státuszban tüntetik fel a termékeiket, ugyanakkor nem tudják időben teljesíteni a rendeléseket. Ez azért kritikus, mert az amúgy is nehéz helyzetben lévő vásárlókat ezzel a megtévesztéssel még jobban kiszolgáltatottá teszik, hiszen a vásárló abban a reményben van, hogy megkapja a rendelést, amikor ez nem történik meg, máshonnan rendelve már sokkal jelentősebb átfutási idő növekedése számíthat.
    • szintén kiemelten kellene kezelni a reklamációk kezelését, hiszen főleg az élelmiszer jellegű termékeknél fordulhat elő minőségi reklamáció az átvett áru tekintetében. Ez természetesen nem minden szektorra vonatkozik, leginkább az élelmiszer jellegű termékek, illetve a napi működéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek (pl. oktatási segédeszközök) az érintettek.

 

A kereskedelmi javaslatok összeállításában részt vettek:

  • Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)
  • Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)
  • Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)
  • Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ)
  • Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ
  • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
  • Ecommerce Hungary – Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület
  • Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar


« Vissza