Bejelentkezés

A "Made in Hungary" származásjelzés és a földrajzi árujelzők oltalma

A földrajzi árujelzők (pl. egri bikavér) iparjogvédelmi oltalom alá csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A "Made  in Hungary" származásjelzés csupán egy adott  termék  földrajzi  eredetének  feltüntetését  szolgálja, mely jelzés – amennyiben a valóságnak megfelel – bárki által szabadon használható.

Forrás: www.hkik.hu 

 

 

Földrajzi árujelzők

Magyarország gazdaságában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különleges jelentőséggel bír. Ugyanez elmondható a fenti iparágakhoz szorosan kapcsolódó bortermelésről is, ám az ország az agrárterületen kívül számos egyéb, hagyományosan kiváló minőségű termékkel büszkélkedhet. Az olyan - nemzetközi színtéren is elismert - megjelölések, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a tokaji bor vagy az egri bikavér nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem - a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl - a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.

 

 

 

Származásjelzések

A földrajzi árujelzőktől eltérően az egyszerű származásjelzések („Made  in Hungary", "Made in EU", „product  of  China”) csupán egy adott  termék  földrajzi  eredetének  feltüntetését  szolgálják anélkül,  hogy  utalnának  az  áru bizonyos sajátosságaira, vagy minőségére. Az ilyen jelzések – amennyiben a valóságnak megfelelnek – bárki által szabadon használhatók.

 

 

A földrajzi árujelzők [Vt. 103.§.(1)] fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek.

 

A nemzeti szabályozás a földrajzi árujelzők két fajtájaként a földrajzi jelzést [Vt. 103.§.(2)] és az eredetmegjelölést [Vt. 103.§.(3)] nevesíti. Mindkettő valamely táj, helység vagy kivételes esetben ország neve, de a megjelölt termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője, valamint a földrajzi terület közötti kapcsolat szorossága szempontjából az eredetmegjelölés szűkebb kategóriát képez. Eredetmegjelölések esetében ugyanis az érintett jellemzőnek kizárólag vagy lényegében az adott környezetre jellemző természeti és emberi tényezők következménye kell, hogy legyen, a termék termelése, feldolgozása és előállítása pedig egyaránt az adott területen kell, hogy történjen, míg földrajzi jelzéseknél a kiemelt tulajdonság elég, ha lényegileg a földrajzi származásnak tulajdonítható, a termék előállítási lépései közül pedig elég, ha az egyik az érintett területen zajlik. A nemzetközi és közösségi szabályozás meghatározásbeli eltéréseket mutathat, lényegi tartalmát tekintve azonban megegyezik a nemzeti definíciókkal.

 

További részletes információk a földrajzi árujelzők oltalmáról: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/foldrajzi-arujelzo



« Vissza