Bejelentkezés

A banki befektetések régen jelentős profitokat eredményeztek. Ma már nem.

Visszaesések a befektetési bankügyletekben.

Forrás: The Economist

 

 

 

 

 

 

 

Álomból rémálom

 

 

A tőkepiacok „egészségi” állapotának legmegfelelőbb anticiklikus mutatója, amikor a befektetési bankok személyzeti létszámcsökkentéseket hajtanak végre. Mindazonáltal az említett bankok a ciklusok fordulópontját megelőzően is sokszor tesznek ilyen lépéseket. 

 

Egykor úgy tűnt, hogy az iparág a bankok számára a hatalmas bevételek és a nemzetközi terjeszkedés lehetőségeit kínálja - de jelenleg mindenütt visszavonulóban van. A bankoknak a tőkepiacokon történő kereskedelméért cserében, valamint a részvények és kötvények értékesítésével kapcsolatosan kifizetett díjak már jó pár éve zuhannak.  

A befektetési bankok nyereségességében érzékelhető esés két fő okra vezethető vissza.

Egyrészt az ügyfeleik kevesebb üzletet bonyolítanak le velük. A kereskedelmi kötvényekből, valutákból és árucikkekből származó jövedelem csökkent, mivel Európában a lassuló gazdaságok és a zűrzavar elvette az intézményes befektetők kedvét a kereskedéstől, a vállalatok pedig kevesebb részvényt vásárolnak. 

 

 

Részvények alakulását mutató grafikon

 

 

Másodszor, a tőkére és likviditásra vonatkozó szabályozások egyre szigorúbbak. Ezáltal csökken a bankok jövedelme, és arra kényszerülnek, hogy csökkentsék mérlegüket és a kereskedelmet.

 

Nem mindenki látja ilyen komoran a helyzetet: J.P. Morgan bejelentette, hogy a befektetési bankügyletek soha nem voltak a mostaninál erősebbek.

Viszont mégis úgy tűnik, hogy a legtöbb bank elvesztette vonzerejét. Ennek leglátványosabb következménye a létszám alakulásában figyelhető meg. London pénzügyi ipara kb. 100,000 állást fog elveszíteni az év végéig; a 2007. évi 354,000-es csúcshoz viszonyítva. New York pénzügyi számvevőjének számítása szerint a Wall Street jelenleg majdnem 20,000-rel kevesebb embert alkalmaz, mint a válságot megelőzően.

 

Azonban a különféle költségek csökkentése csak a történetnek az egyik felét teszi ki.

Az ipar egyéb módokon is újraformálja önmagát. Egyrészt az egyedülálló befektetési bankok hanyatlása, valamint az egyetemes bankok ezzel együtt járó újjáéledése tapasztalható. Ez utóbbiak a befektetési bankügyleteket az egyszerűbb kereskedelmi és kiskereskedelmi bankügyletekkel vegyítik. A változatossá tett egyetemes bankok magasabb hitelbesorolásokat képesek fenntartani, és olcsóbb kölcsönöket tudnak nyújtani, mint az olyan speciális befektetési bankok, mint pl. a Morgan Stanley vagy Goldman Sachs. Az egyetemes bankok - a megfelelő kölcsönajánlatokért cserében – a nyereséges befektetési bankügyletek nagyobb részét tudják igényelni ügyfeleiktől.

 

Az olyan befektetési bankok, mint a Goldman Sachs és a Morgan Stanley a vállalati kölcsönök, magánbankügyletek és kiskereskedelmi tőzsdei ügynökösködés területén próbálnak terjeszkedni.

 

Kérdés, hogy az iparág földrajzi gravitációs központja elmozdul-e Londonból a Wall Street és Ázsia irányába, hiszen London időzónájának, jogrendszerének és nyelvének természetes előnyeit nem könnyű felülmúlni. 

 

Azonban az ázsiai és amerikai bankok nagyszabású letétekkel rendelkeznek, ezáltal számíthatnak is a pénzügyi terjeszkedésre. Az európai bankok viszont már kevésbé.  

 



« Vissza