Bejelentkezés

2020-ra Szingapúr adóparadicsomként még Svájcot is túlszárnyalhatja

Az egyre szigorodó európai szabályozások miatt a világ vagyona Ázsia felé "vándorol". Néhány év múlva Szingapúr válhat a világ legnagyobb offshore vagyonkezelési központjává.

Forrás: economist.com

 

 

 

Szingapúr képe éjjel

Szingapúr offshore bankipara rendkívül gyors ütemben fejlődik

 

 

Az európai szabályozások folyamatos megszigorításával párhuzamosan a világ vagyona egyre inkább Ázsia felé vándorol, és a londoni WealthInsight nevű vállalat szerint 2020-ra Szingapúr lesz a világ legnagyobb offshore vagyonkezelési központja.

 

Annak ellenére, hogy Svájc könnyen megőrizheti az offshore bankszektorok világán keresztül megszerzett "koronáját" 2.8 trillió dollár értékű kezelt vagyonával, a világ magánbankiparának 34%-ával, ma Szingapúr a világ leggyorsabban növekvő piaca a 2011. évben felbecsült 550 milliárd értékű kezelt vagyonának köszönhetően (2000-ben még csupán 50 milliárd dollárral rendelkezett).

Az offshore ügyfelekhez tartozó 450 milliárd dolláros vagyonnal Szingapúr a világ negyedik legnagyobb offshore bankközpontjává nőtte ki magát.

 

2011. végére az Egyesült Királyság és a Csatorna-szigetcsoport számított a világ második legnagyobb központjának 1.8 trillió dolláros kezelt vagyonnal; ezt követte a Karib-szigetek és Panama 800 millió dollárral.

 

Az elemzők szerint a jómódú amerikai és európai befektetőknek a banktitokkal és a hagyományos banki központokkal kapcsolatos bizalomvesztése, és az egyre szigorúbb banki szabályozások mind Szingapúr számára kedveznek.

 

Svájcban a banktitokkal együtt járó előnyök jelentős része megszűnt, ezért ha egy vagyonos személy - akár ázsiai - megfelelő piacot keres, Szingapúr bizonyul e célra a legalkalmasabbnak.

Szilárd és stabil kormánnyal, átlátható jogrendszerrel és kiváló befektetés-kezelési múlttal rendelkezik. Mindezek mellett az is nagy előnynek számít, hogy üzleti nyelvként az angol használatos.

 

Az indonéz, kínai és indiai szupergazdagok segítségével igen gördülékenyen valósul meg az alacsony adókat kivető ázsiai központokba történő váltás. Hong Kong kifejezetten erős pozíciót tudhat magáénak, hiszen a kínai kormány törekvését a saját maga javára fordíthatja a kínai jüannal történő nemzetközi kereskedelem kibővítésében. Emellett egyre több kínai milliomos próbál biztonságos helyet találni pénze ésszerű befektetéséhez.

 

Az európai valuta mozgás is hozzájárult ehhez a változáshoz, mivel tavaly a svájci frank értéke több, mint 20%-ot emelkedett az USA dollárral szemben, elsősorban az európai adósságválság miatt kialakult problémáknak és aggodalmaknak köszönhetően. 

Kétségtelen, hogy az európai válság még Svájcra is óriási hatást gyakorolt, hiszen ma az európai nemzetek szinte mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb adót sajtolják ki mindenkiből, akiből - és ahonnan - csak lehetséges.

Az ázsiai piacon egyre több befektető részesíti előnyben az offshore befektetéseket a kockázatmegosztás miatt, illetve sokan arra kényszerülnek, hogy külföldet vegyék célba a hazai piacokon fellelhető tapasztalt és jó hírű vagyonkezelők hiányában.

 

Ennek eredményeképpen, Szingapúrban a kezelt vagyon mértéke 2016-ra akár meg is négyszereződhet, ezzel szemben viszont – az előrejelzések szerint – az elkövetkező három évben a svájci bankszámlákon megtalálható offshore vagyon nagysága közel a harmadával is visszaeshet, pontosabban a 2 trillió dollárérték alá.



« Vissza